Tegnap egy Wired Science videocastot nézegettem biciklizés közben, mely egy úgynevezett “restless leg” (kb. álmatlan láb) szindrómáról szólt. Pontosabban arról, hogy milyen aggresszív marketinggel teremtette meg a gyógyszeripar ezt a betegséget, hogy aztán gyógyszert tudjon rá adni (hozzáteszem, van aki szerint igenis létezik ez a betegség). Ma reggel meg ezt a cikket olvastam a Google keresési lehetőségeiről.

Nem tudom, hogy csak én látom-e így a dolgot, de a Google nagyon ügyesen marketingel, és számomra ez látszik ebből a cikkből. Értem ez alatt, hogy piacvezetőként nem csak a szolgáltatásának fejlesztésével van elfoglalva, hanem azzal is, hogy az emberek továbbra is azt gondolják, hogy a keresője egyedi, és a versenytársaknál okossabb. És itt kapcsolódik be az a gondolat amivel felvezettem a bejegyzést, miszerint olyan problémákat teremtenek, melyek valójában nem is léteznek. Ez persze így nem igaz, inkább pontosabban fogalmazok: olyan extrákat vezetnek be és/vagy kommunikálnak a nagyközönség felé, amire az ember azt mondja, hogy “cool”, meg hogy milyen érdekes, függetlenül attól, hogy van-e haszna. Ha a geek (és talán az átlag) közönség felé folyamatosan tudnak ilyen lehetőségeket, érdekességeket kommunikálni a keresőjükről, míg a konkurencia ezt nem teszi meg, továbbra is elég nagy az esélyük rá, hogy piacvezetők maradjanak.

Ezek a lehetőségek, trükkök talán sehol sincsenek dokumentálva, így szájról-szájra terjedhetnek, illetve egy-egy marginális kérdés esetén szinte mindegy, hogy meg vannak-e valósítva, az emberek többsége ugyanis alig fogja ezeket használni, maximum egyszer kipróbálja – ez is egy érdekesség az ilyen jellegű újdonságok esetén (más kérdés, hogy az “emberek nagyon kis része” is elég nagy a Google keresője esetén). Jó trükk az is, hogy olyan szolgáltatásról beszélnek, amely még nem működik, és nem kommunikálják, hogy mikor fog megjelenni, vagy például az arab weblap fordítás esetén nehéz ellenőrizni, hogy mennyire működik jól, ellenben látványos, hogy jobbra van igazítva az oldal.

A korábban írt OpenSocial és Android Google fejlesztések esetén ráadásul a marketing – nálam legalábbis – túlzásokba esett, a marketing gépezet úgy indult be elsöprő erővel, hogy konkrétumokról egyáltalán nem esett szó. Nekem nem tetszik ez a Google viselkedés, mert a Microsoftra emlékeztet. Ne a marketinggel adják el nekem a fejlesztéseiket, pontosabban ne csak és kizárólag marketing legyen egy bejelentésnél, mert nem fogom őket szeretni.

A Netvibes következő változata várhatóan a hónap végén fog kijönni, és Ginger névre fog hallgatni (a mostani verziót Coriandernek hívják). Számos kisebb-nagyobb újdonsággal készülünk, de az egyik legfontosabb, hogy szocializálódik a Netvibes, vagyis képes lesz az emberi kapcsolatok, ismerősök alkotta hálózat kezelésére, és ebből adódóan egy kicsit közösségi szintérré is válik.

Disclaimer: a Netvibes-nak dolgozom, de ennek ellenére és ezzel együtt, a bejegyzésben leírtak és a bejegyzés illusztrációja is kizárólag csak a személyes véleményemet tükrözi. Egyik információ sem tekinthető hivatalosnak.

Úgy gondolom, hogy a Gingerrel jövő szocializálódás egy természetes folyamat része a webkettes időkben. Hülyén hangozhat, de ahogy az ember is szocializálódott a történelem folyamán, úgy az egyes webszolgáltatásoktól is ezt várják el manapság a felhasználók. A Netvibes ecosystem, és az egyes fülek, widgetek megosztása már eddig is lehetővé tette, hogy egy kedvelt modult, kedvelt összeállítást megosszunk másokkal, az új Netvibes változat pedig az információ szintű megosztást is támogatni fogja.

A Netvibes célja a webes szolgáltatások összegyűjthetősége által egy vezérlőközpont kialakítása, hogy ne kelljen különböző oldalakat meglátogatni a különböző információk összeszedéséhez, a webre viteléhez. A Netvibest feedolvasóként is szokták kategorizálni, de ennél sokkal nagyobb célt tűzött ki: a kulcsszolgáltatások egy helyre gyűjtését widgetek formájában. Az UWA, Universal Widget API segítségével pedig ezek az információmorzsák bárhol (egyre több platformon), bárki számára elérhetőek lehetnek, nem csak konkrétan a Netvibes oldalán. A Netvibes ezen kezdeményezéséhez egyre több tartalomszolgáltató és szolgáltató csatlakozik hivatalosan is, érdemes felkeresni a Netvibes ecosystemet, és körbenézni.

A Netvibes widgetek elérhetőek mobilon (általánosan és iPhone-ra optimalizált verzióban is), az Apple Dashboardján, az iGoogle oldalain, Opera widgetként (Windows, Linux és Mac platformokra), Windows Vista oldalsávban, a Windows Live oldalain, Yahoo! widgetként, illetve szinte az összes böngészőben a Netvibes oldalán (Firefox, Internet Explorer, Opera, Safari), így különböző beágyazott böngészőkben is (mint például a Wii Operájában).

Ha bármilyen widgetet szeretnél fejleszteni, nem érdemes egy konkrét platformra fejleszteni, sokkal inkább érdemes Netvibes UWA segítségével egy halom platformra. És ezt nem azért mondom, mert a Netvibes-nál dolgozom, hanem mert tényleg úgy gondolom, hogy érdemes ezt a megoldást választani. Ha jut rá időm és van rá érdeklődés is, írok majd pár bejegyzést UWA fejlesztés témakörben.

A Netvibesnál egy ideje látjuk, hogy a felhasználóink szeretnék bevonni barátaikat is, megosztani információdarabokat másokkal, és erre a Netvibes szocializálásával (barátok felvételének a lehetősége, megosztások bevonása) is válaszolhattunk volna. Van azonban egy jobb megoldás: ernyőt kínálni a már felépített kapcsolati hálók fölé. Nem átcsábítjuk a felhasználókat, és nálunk építtetjük fel a kapcsolati hálót mégegyszer (bár ez is lehetséges), hanem a már meglévőket engedjük használni a Netvibes-on belül is. Egy ilyen kezdeti lépés volt a Twitter kliens, vagy a Facebook widget, melyek elég nagy sikernek is örvendenek.

A Ginger a “social API”-k, mint például az OpenSocial bevezetésével, és az ezeket közvetlenül nem feltétlenül támogató szolgáltatások integrálásával egy “Netvibes + UWA + social API” háromszöget kialakítva közösségi widgeteket fog bevezetni, melyek mindenhol elérhetőek lesznek. A Ginger a Netvibes közösségi újraértelmezése is lesz, bár nem lesz kötelező használni ezt a lehetőséget.

Tegnap két videót mutatott be (lásd itt és itt) a Netvibes a berlini Web 2.0 expo-n, az egyiken a “barátaim időjárása widget” látható, mely lehetővé teszi saját időjárásunk mellett a barátainknál aktuális időjárás megtekintését is. Amellett, hogy nem feltétlenül ez a legjövőbemutatóbb példa, talán mégis elég jól rámutat arra, hogy érdekes alkalmazásai is lehetnek a közösségivé alakulásnak. Szintén a videókon megtekinthető egy másik lehetőség is, a Netvibes Timeline-ja, azaz a widgetek, érdekességek megosztása barátaink számára egy kicsit FaceBook-os, kicsit twitteres információfolyam formájában.

A fejlesztők várhatóan a hivatalos átállás előtt is kipróbálhatják a Ginger lehetőségeit, érdemes lehet követni a Netvibes hivatalos blogját, illetve a Netvibes fejlesztői blogot.

A Google sok hónapnyi (évi?) pletyka után bejelentette a várva-várt gPhone-t. Azaz azt nem, csak egy széleskörű mobil platformot. Google Phone várhatóan nem is lesz. A bejelentés szigorúan technikai jellegű, és szigorúan fejlesztőknek szólt. Vagyis egyelőre még nekik sem, majd egy hét múlva.

A standardnak szánt mobil fejlesztői platform neve Android lett a keresztségben, és egyelőre viszonylag keveset lehet róla tudni (szerintem ugyanazt a hibát követi el a Google, mint az OpenSocial esetén – nem mondott el semmit sem, csak egy szép ködünk van).  Amit sikerült összeszednem, az a következő:

• Nagynak mondható nevek érdeklődnek, például T-Mobile, HTC,  Motorola (a sajtókonferenciát a cégek vezetői is megjelentek) – összesen 34 cég, köztük nem csak fejlesztőcégek, hanem mobilszolgáltatók is
• Linux oprendszer képezi a platform alapját
• Egy “nagyon robosztus” böngésző is helyet kap a csomagban
• Megkerülték a választ, hogy okostelefon lesz-e a célhardver
• Minimum hardverigénynek 200MHz-es ARM9 processzort jelöltek meg
• Nagyon nyílt platformnak szánják
• Elképesztő interfésze lesz neki

A célhardverek tekintetében változatosságot mondtak, alapvetően egy oprendszer + kódkönyvtár kombóról van szó, a fentiek szerint egy erős böngészővel, és egy szép felhasználói interfésszel megtámogatva. Ez így nem sok, az SDK-t magát jövő hét hétfőre ígérik. Én egy ügyes kódkönyvtárat várok, amiben a szinkronizálástól kezdve az interfész alapokig mindenre gondoltak.

Az Apple iPhone-ja sokmindenben közös ezzel a platformmal. Linux-szerű BSD nyújtja az alapot, egy nagyon szuper böngészőt faragtak a Safari-ból, 400 MHz-es processzora van. A platform maga nem szupernyílt, de jövő februártól lesz SDK, továbbá BSD lévén Perl-től, PHP-ig lehet rá fejleszteni, s ha valamiben nem lehetne, majd lehet. Mindenképpen verseny lesz a két platform között, ha máshol nem, hát a sajtóban.

A nyíltság nem tudom, hogy előny-e, vagy pedig hátrány? Az iPhone esetében én úgy érzem (a jövő februári, általam elképzelt helyzetről beszélek), hogy előny, hogy részben zárt a platformja, mivel így az Apple minőségbiztosíthatja az egész telefont az utolsó csavarig. Persze az, hogy sima USB háttértárként nem használható, és még pár egyéb dolog, az mindenképp azt mondatja, jobb lenne a nyíltság. Mindazonáltal mind a két platformra lehet majd fejleszteni, mind a kettőre fognak is, és valószínűleg a fejlesztőeszközök egyszerűsége, és a platformok elterjedtsége meggyőző lesz. Az iPhone egyszerűbb lesz fejleszteni az egységes kijelzőméret és egyéb ismert, kötött paraméterek miatt, az Androidra pedig a várhatóan olcsóbb telefonok és a nagyobb elterjedtség miat (bár az még odébb van, egyelőre sehol sincsenek az Androidos telefonok, és kétlem, hogy akkor hype-ot tudnak majd csapni, mint amit az Apple).

Az Apple (és az iPhone fejlesztők) helyében én portolnám szépen a gPhone könyvtárak előnyös részeit az iPhone-ra, és kihasználnám az egyébként elég nagy helyzetelőnyt. Egyébként a kikacsintás megvan, a fentebb belinkelt sajtótájékoztatón is felmerült, hogy a Google vezető Eric Schmidt lelkes iPhone felhasználó, és az Apple igazgatótanácsának is tagja.

A hiányos információk ellenére pár dolog majdnem biztos. A mobil piacon nagy verseny lesz, melyet az iPhone indított be, az Android pedig fokozni fogja. A hagyományos piaci szereplők (pl. Nokia), akik nem csatlakoznak az Androidhoz (ezt persze korai így kijelenteni), szintén kénytelenek lesznek okos, szép, könnyen a használható telefonokat a piacra dobni (a Nokia eddig nem volt rossz, de kőkorszak az iPhone-hoz képest, és nem csak annak csillogó felülete miatt). Nem beszélve arról, hogy várhatóan az Android olyan nyílt újdonságokat fog behozni, mint a “szabványos” szinkronizálás, felhasználói adattárolás és egyebek, melyekre asztali és szerver szoftverek ezrei építhetnek majd.  Ez jó lesz, de addig csóválom a fejem, hogy mi a fenéért nem tudott a Google közzétenni egy screenshot tervet, vagy bármit, amivel a hype-ot egy kicsit növelte volna? És bennem van a kisördög, bennem van a kétkedés, hogy mindez egy szép álom, túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Remélem, jövő héten nem jön ki valami gagyival a Google.

A Google a mai napon tette közzé OpenSocial platformjánal részleteit, mely a szociális hálózatok egységesítésére törekszik, s melyet valójában versenytársai – főként a FaceBook) – elleni lépésként értékel a média. Már most szép tömeg áll a kezdeményezés mögött, azonban csak lassan derül ki, hogy miről is van szó.

Disclaimer: a Netvibes-nak dolgozom, mely valamilyen módon mindenképp érintett a történetben. Ennek ellenére és ezzel együtt, a következőkben leírtak és a bejegyzés illusztrációja is kizárólag csak a személyes véleményemet tükrözi.

Kezdjük azzal, hogy a Google a napokban bejelentette, hogy egy OpenSocial nevű platformot hoz létre jópár másik céggel karöltve. Ha megnézzük a listát, akkor láthatjuk hogy a piac szép nagy részét le is fedi a társaság. Az elemzők ezt egyből egy FaceBook elleni támadásnak értelmezték, ami azért is érdekes, mert nemrégiben versengett és vesztett a Google a Microsoft ellen a FaceBook egy kis részének megvásárlásáért. Az egész a Google reklámainak célbajuttatásáról is szól, szólhat, de a képlet nem biztos, hogy ilyen egyszerű.

A mai specifikációk közzétételével két dolog vált egyértelművé. Egyrészt a platform egy közös interfészt specifikál, melyen keresztül elérhető egy adott platform adott felhasználójának kapcsolati hálója, másrészt hogy mindezt a Google a saját iGoogle gadget platformjára építve képzeli el. A partnerek között ott a Netvibes is, az UWA lehetőségével, melynek egyik megcélzott platformja az iGoogle vagyis a Google widget – ezen platform alapja -, de ezen kívül még számos más felület, mint az Apple Dashboard, iPod Touch/iPhone, Opera widgetek, a Vista Sidebar widgetjei, a Windows Live és a Yahoo! Widgets is (nem beszélve azokról, melyek folyamatban vannak). A kettőt összekapcsolva igen érdekes lehetőségek merülhetnek fel bennünk – amennyiben az adott platformok lehetővé teszik, összeköthetőek lesz a különböző helyeken tárolt kapcsolati hálónk. Például – hogy egy vicceset mondjak – ha az iPhone-nal az Apple és az iWiW is csatlakozik az OpenSocial-hoz, akkor valóban telefonkönyvként is használható lesz az iWiW. Hozzáteszem, egyelőre azt látom, hogy az egyes platformok widgetjei maximum egy közös adatbázist használva tudnak kommunikálni egymással, azaz valószínűleg az iPhone-ról egy iWiW felhasználó adatai közvetlenül nem elérhetőek. Ez még mindenképpen további tisztázást igényel, ha valaki beleásta magát a dologba, szóljon hozzá bátran.

Sokkal konkrétabban, az egyes platformokon futó widgetek a következőkhöz férnek hozzá:

• Felhasználói adatok, azaz az adott widget tulajának (aki ajánlotta a widgetet, akinél megnézzük azt), nézőjének (azaz az aktuális felhasználónak aki be van jelentkezve) és barátjaiknak listája
• Adattárolási lehetőség, vagyis az adott alkalmazás adatainak tárolása konkrét felhasználóhoz, adott widget egyedhez, vagy globálisan a widgethez
• Tevékenység napló, vagyis hogy ki mit csinált (hozzáadott, elvett, telepített, stb.) – mint a FaceBook, LinkedIn vagy hasonló oldalak naplója

Ez persze egy kicsit ijesztően is hathat, a kérdés abban rejlik, hogy melyik alkalmazás pontosan mihez és milyen körülmények között fog hozzáférni, bár ezek úgy tűnik, normálisan le vannak szabályozva. Nem igazán tiszta számomra, hogy mit jelent a “globálisan” adott widgethez történő letárolás, illetve az egy nagyon fontos kérdés – és egyáltalán nincsen tisztázva, hogy mi van akkor, ha az adott widgetet valaki mondjuk Orkutra és LinkedIn-re is telepíti. Egyrészt hogyan fogja a widget lekezelni a két platform ugyanazon felhasználójának azonosságát, másrészt pedig hogyan fog egyik platformról a másikra “terjedni” egy widget.

Az eddigi specifikációk, példák meglehetősen összecsapottnak tűntek számomra mikor átolvastam azokat, és nagyon sok kérdést hagynak nyitva. A specifikáció egyáltalán nem rögzíti a platformok közötti kapcsolati háló átjárhatóságát, csak azt teszi lehetővé, hogy ugyanazon widgetet több platformon is tudjunk használni, és az egyes platformokon ugyanúgy férjünk hozzá a kapcsolati adatokhoz.

A kapcsolati hálóhoz történő hozzáférés standardizálását jó ötletnek tartom, a Google Gadget platform nyomatását nem – vannak hülyeségei és elég limitált is összevetve az Netvibes UWA lehetőségeivel.

A Google egy általános felületet definiálásával ugyan saját szabványát nyomatja, de nem látom ennek veszélyességét a FaceBook-ra nézve. Ha a FaceBook csatlakozna az OpenSocialhoz, nem vesztené el semmi felett sem az irányítást, maximum – persze ez is igen fontos – a platform lehetőségeinek meghatározásába nem szólhatna annyira bele, mint most saját lehetőségeivel. Mivel az interfész nyílt, ezért a legjobb a FaceBook-nak talán az lehet, hogy vár egy kicsit a bejelentésével, miszerint támogatja-e a platformot vagy nem. Érdemes megnézni, hogy mit fog ebből konkrétan kihozni a Google, ha a jelenlegi változatnál nem akar többet, akkor az csalódás, viszont a FaceBook által minden további nélkül követhető. Ha többet szeretne, s motorja szeretne lenni az adatok áramlásának (és erre megvan a jel az adattárolás konkrét megvalósítását illetően), akkor veszélyes lehet. Tegyük hozzá: a felhasználói adatokra, és nem csak a FaceBook-ra nézve – mivel akinél az adatok vannak, az mindennek az ura és parancsolója a jövőbeni webhármas világban.