Úgy tűnik hogy egy nagyon aktív hétnek nézünk elébe – így a hét közepén. Most van a Google IO, pénteken Netvibes esemény (angolul megemlíti Tariq Krim is), amiről pedig most írok, az a Yahoo! találmánya, a BrowserPlus. Avagy egy olyan böngészőkiegészítő előzetese, ami erősen kiterjeszti a jelenlegi lehetőségeket, s talán a – most 1 éves – Google Gears versenytársának lehet tekinteni.

Míg a SearchMonkey a kereső optikai tuningja (a találati lista okos információkkal való kiegészítése) volt, addig a BrowserPlus egy másik fronton támadja be a Google-t: egy a Google Gears-hez hasonló böngészőkiterjesztés létrehozásával. A BrowserPlus segítségével képeket méretezhetünk át (egy képgalériába feltöltés előtt ez nagyon sok sávszélességet megtakaríthat), adatokat tárolhatunk, fájlokat drag’n'drop-olhatunk be a böngészőbe, JSON-t tölthetünk be idegen domainről, üzeneteket küldhetünk (lásd LacKac Callout-ja) és egyebek – kis, egymástól független pluginekről van szó, melyek a felhasználó hozzájárulása után gyorsan feltelepülhetnek a böngészőbe, és kifejthetik ott áldásos tevékenységüket. Majd, mert ez most csak egy előzetes betekintő amit láthatunk. Annak viszont nagyon szép, a kiterjesztés hozzáadásához nem kellett még a böngészőt sem újraindítanom, nagyon kényelmesen, gyorsan, flottul feltelepült (még Firefox 3-ra is!). Nem néztem utána, de gyanítom egy mini webszerver települt a gépemre, amin keresztül kommunikálni tud a böngészőben futó JavaScript a külvilággal – másképp ez nem nagyon lett volna lehetséges.

Meglátjuk mi lesz a dologból, de az előzetes elég pozitív képet ad erről a kiterjesztésről, a Yahoo! úgy tűnik hogy az előre menekülést választotta, és belead apait-anyait ami az innovációt illeti. Várom a következőket, ez így nagyon szimpatikus. A Google-nél kicsit berozsdásodtak a fogaskerekek.

Első webfejlesztős munkahelyemen (még a múlt évezredben) tanultam meg, hogy a cookie-kkal mértékkel kell bánni, mivel nem korlátlan adattárolási eszközről van szó. Ezzel a legtöbb webfejlesztő valószínűleg tisztában is van, azzal viszont talán nem, hogy mennyi ez a limit, és hogy hogyan lehet megkerülni.

Mindenekelőtt fogadjuk el, hogy ma már modern böngésző nincsen meg cookie kezelés nélkül, és hogy megengedhető kompromisszum a cookie-k használata különböző webes alkalmazások esetén. Persze van, aki kikapcsolja a cookie támogatást, de ha valami komplex webalkalmazást készítünk, mindenképpen szükségünk lesz a cookie kezelésre, ha máshoz nem, hát a beléptetéshez, a session kezeléshez.

Mennyi a limit?

A különböző limiteket, a limitek átlépésének megoldásait viszonylag részletesen szedte össze az NCZOnline egy browser cookie restrictions című bejegyzésében. A közös nevező 30 süti per domain, és sütinként névvel, egyenlőségjellel és értékkel együtt 4095 karakter (vagy byte?). A sütik számát az Opera, egy süti nagyságát pedig az Internet Explorer határolja be, bár itt az Opera 1, a Firefox és a Safari pedig 2 karakterrel előzi meg. Ez azt jelenti, hogy akár 120kB-ot is le tudunk tárolni sütik segítségével, de amikor ezt számolgatjuk, figyeljünk arra, hogy az oldalba még lehet, hogy különböző mérőkódokat, statisztika scripteket is rakhatunk, melyek különböző információk letárolásához cookie-kat használnak!

A limit egyébként abból az időszakból jön, amikor még nem lehetett kapni 1 TB-os winchestert, de azt is lássuk be, hogy ma sem szeretnénk, ha minden weboldal 1 GB-nyi adatot letárolna minden korlátozás nélkül, csak úgy. A kliens oldalon tárolható adatmennyiség limitálása tehát mindenképpen egy hasznos és szükséges megoldás – ezért érdekes, hogy a fenti bejegyzés szerint a Safari segítségével akár 10.000 sütit is beállíthatunk.

Hogy kerüljük meg?

A legegyszerűbb és legbarátságosabb megkerülési forma, ha a cookie csak egy azonosítót tárol, a többit pedig szerver oldalon tároljuk, ehhez a cookie-hoz kapcsolva, de ez csak akkor jó megoldás, ha a kliens oldalon nincsen szükség a teljes adathalmazra. Ha webalkalmazásról van szó, akkor ilyenkor le lehet húzni a letárolt adatokat az oldal betöltődésekor, vagy pedig dinamikusan azt, amire éppen szükség van. Sajnos a JavaScript teljesítménnyel viszonylag kisebb mennyiségű adat dolgozható fel kliens oldalon, néhány művelet elvégzése szerver oldalon gazdaságosabb lehet. Nyilván az alkalmazástól függ, hogy jó-e ez a megoldás.

Ha akár offline is működő alkalmazásokról beszélünk, és tényleg szükségünk van kliens oldali adattárolásra, akkor a Dojo alkalmazáskönyvtár Dojo Storage modulja környékén érdemes nézelődnünk, mely az adott böngészőben éppen rendelkezésre álló megoldáshoz alkalmazkodva többféleképpen is meg tudja oldani az adattárolást. Két megközelítés működik, a Flash alapú, és a böngészőkbe épített, szabványos, de a még nem igazán elterjedt WHAT WG ajánlásra épülő megoldás.

A Flash Local Storage a Flash 6-os változata óta elérhető megoldást használ, így 100kB-ot is le tudunk tárolni a felhasználó engedélye nélkül (kényelmesebben, mint ha a cookie-kkal való bűvészkedéssel tennénk), de ha elérjük ezt a határt, akkor sem kell megállnunk, mert ha a felhasználó engedélyezi, további erőforrásokat érhetünk el (inkrementálisan, 1MB-onként kell engedélyt adni).

A WHAT WG által képbe hozott DOM Storage API a Firefox 2.0-tól elérhető, meglepő módon nem túl ismert lehetőség. Érdemes a Firefox oldalán levő dokumentációt elolvasni ezügyben, ott a konkrét megvalósításról kaphatunk információkat. A doksikban nem szerepel, és túl sok információt nem találtam a dologról, de kb. 5MB-nyi információ tárolható le ezen a módon John Resig szerint.

Úgy emlékszem, hogy volt egy időszak, amikor a Dojo Storage is támogatta, de ma már valamiért nem, a Google Gears megoldását. A Gears böngésző kiterjesztésnek az egyik szolgáltatása egy a SQLite interfész, mely segítségével emlékeim szerint korlátlanul használhatjuk a böngésző által elérhető tárolókapacitást, miután a felhasználó engedélyt adott az adott webalkalmazásnak a hozzáférésre. Gears sajnos nincsen (még?) Firefox 3-ra, amúgy Firefox 2, Internet Explorer böngészőkben, Mac OS X, Linux és Windows XP/Vista (plusz Windows Mobile 5 és 6) alatt is elérhető.

Egyebek

Ha nem webalkalmazást írunk, hanem asztali környezetben futó HTML+CSS+JS alkalmazást, akkor több lehetőségünk van, az egyik a “sima” fájl alapú tárolás, Firefox motor esetén pedig akár SQLite alapokon is dolgozhatunk.

Összefoglalás

Ha tényleg szükségünk van valamilyen kliens oldali adattárolásra (gondoljuk végig!), akkor a fenti megoldások közül lehet érdemes választani. A Flash elég sok böngészőn elérhető, a Firefox szépen terjed, a Gears pedig talán kijön Firefox 3-ra is (vagy csavarnak egyet a dolgon valahogy a szabványos megoldások irányába).

A Google-lal nehéz a dolga az embernek (nem számítva azt, hogy sohasem tudom hogy a Google-lal vagy hogy a Google-lel a helyes-e), hiszen egyik nap olyat csinál, melynek a megítélése legalábbis kérdéses, másik nap pedig olyat, mely előtt megemeli a kalapot az ember. A Google Doctype, a kicsit megtévesztő nevű, webfejlesztőknek szóló dokumentumhalmaz ez utóbbi kategóriába esik.

A kezdetnek is elég szép információmennyiséggel feltöltött anyag wikipédiaszerűen szerkeszthető, a webes biztonság, DOM manipuláció, CSS-sel kapcsolatos lehetőségek, tippek és trükkök mellett referenciát is kínál, jó minőségben, egész részletesen. Gyanítom, hogy egy már régebb óta létező, belső anyagukat tették most elérhetővé és közkinccsé, mindenesetre valószínűleg ezzel mind a Google, mind pedig a webfejlesztő közönség jól járt, hiszen a már most jó anyagra várhatón többen is rácuppannak, és bővítik még bővebbre, részletesebbre.