Még a mai napig is tartja magát pár hülyeség webfejlesztői körökben. Amikor meghallom ezeket a gondolatokat Mr. Webmester tolmácsolásában, az az érzésem támad hogy én vagyok Pókember. Íme a Webakadémia szégyenfala. Tudsz hasonló idézeteket?
(1) “Az Internet Explorer a legszabványkövetőbb böngésző, a többi böngésző is másolni igyekszik, nézd meg például az XMLHttpRequest megvalósítást!” Hát nem. Az Internet Explorer 6 egy modern böngészőnek számított amikor megjelent, de nem volt tökéletes. Több nem szabványos lehetőséget is implementáltak bele a verseny hevében, így adatlekérdezést is oldalfrissítés nélkül. Ezek a megoldások azonban nem voltak szabványosak, és nem is lettek azok csak azért, mert az IE6 támogatta azokat. A szabványok nem feltétlenül változtak, de az Internet Explorer bizony elavultnak számít ma már. Az új Internet Explorer 7 egy nagyon kicsit jobb, de szabványközelíségről majd csak az 8-as változat esetén beszélhetünk majd. A többi böngésző folyamatos fejlesztéssel, új verziók gyakori megjelenésével bizony hatalmas előnyre tett szert a szabványok követését illetően.
(2) “Ne használjunk az oldalon PNG-t, mert az IE6 nem támogatja az átlátszóságot!” Használjunk nyugodtan PNG-t, az IE6 is támogatja. Az átlátszóságát is. Amit nem támogat, az az áttetszőség. Az áttetsző PNG-knek tényleg vannak az IE6 miatt korlátai, de attól még a PNG simán használható, és sokszor tömörebb képet eredményez a GIF-nél.
(3) “A JavaScript egy nagyon lassú, buta és ronda nyelv, kínszenvedés benne a fejlesztés.” A JavaScript szabványosított változata, az EcmaScript egy nagyon modern nyelv. Ehhez egy IE6 implementáció is közel áll. Funkcionális, objektum alapú programozást, moduláris fejlesztést tesz lehetővé, egyáltalán nem nevezhető buta nyelvnek. Egyes megvalósításai lehet hogy lassúak, de ez az adott implementáció miatt van így, nem a nyelv miatt. A fejlesztés pedig egyáltalán nem kínszenvedés JavaScript-ben, szintén csak az egyes implementációkkal van, lehet gond. Ha az elterjedtebb böngészők alatt működő és jól működő kódot szeretnénk írni, akkor ne a JavaScriptben keressük a hibát, hanem nézzünk körül pl. a DOM (és egyéb) szabványokat illetően.
(4) “A JavaScript a Java nyelv script változata.” Nem, a két nyelvnek a nevükön kívül gyakorlatilag semmi közül egymáshoz (ez sem igaz így, de hát Leonardo DiCaprio és a dobókocka hasonlóságáról sem szoktunk beszélni csak azért, mert mindkettő atomokból épül fel a tudomány mai állása szerint). A konkrét történet fellelhető például a Wikipédián.
(5) “Az IE és a Firefox nem egyformán értelmezi a margint.” Egy oldal készítésekor első lépés a DOCTYPE beállítása. Utána bizonyos hibáktól eltekintve (pl. IE6 féle double-margin) alapvetően ugyanazt a szabványos dobozmodellt használja a fellelhető böngészők 99.999%-a.
(6) “A jobb egérgomb letiltásával hacker biztossá tettem az oldalt!” Ezzel maximum egy naív ügyfelet lehet jól átverni. Egyrészt a legtöbb böngészőben elég egyszerűen letiltható a JavaScript és így az egérgomb letiltása is megszűnik, másrészt az oldal használhatósága rendkívül romlik. JavaScript letiltása nélkül is könnyen kinyerhető az oldal tartalma, ha más nem a képernyő mentésével…
(7) “Java Script-ben hogy lehet meghívni mysql adatbázist?” Rossz a kérdés, legalábbis ha egy böngészőben futó JavaScript (egybeírandó, S nagybetűs) segítségével szeretnénk elérni a szerveren levő MySQL-t (ezt meg így kell írni). Konkrétan a válasz így az, hogy sehogy, a részletesebb válasz pedig az, hogy közbe kell iktatni egy szerver oldali PHP kódot, amivel már el lehet érni az adatbázist.
(8) “PHP-ből hogyan tudok alert() ablakot nyitni?” Ugyanaz a probléma, mint az előbb, összemosásra kerül a kliens oldal és a szerver oldal az illető fejében. Tanulmányozni kellene azt, hogy mitől, milyen folyamat során kerül megjelenítésre a böngészőben egy weblap. PHP-ből “sehogy” sem lehet alert() ablakot nyitni a böngészőben, de össze lehet rakni egy olyan weboldalt, aminek része egy JavaScript kód, ami lefut az oldal megjelenítésekor.
(9) “Táblázatokkal olcsóbb és hatékonyabb a layout elkészítése.” Nem az, ma már semmiképp sem az. A sitebuilder szakmának nem volt könnyű az átállás a beidegződések miatt, de CSS-t használni layout készítésére kevesebb HTML kódot, kevesebb képet, kliens oldalon nagyobb arányban cache-elhető kódrészeket, gyakorlatilag gyorsabb oldalt eredményez. A legtöbb igény megvalósítható CSS alapú layouttal, s míg vannak kivételek, ezeknél sem árt elgondolkodni, hogy tényleg úgy akarjuk-e. Sajnos a jelenlegi CSS szabványok sem a layoutra termettek, és bizony hasonló hackelésnek számítanak mint a táblázatok anno, de így is jóval több előnyös oldala van ennek a megoldásnak, mint a táblázatosnak volt.
Figyelem, pár idézet majdnem szó szerint lett átvéve innen-onnan, 2008-as fórumbejegyzésből! A szomorú amúgy nem az, hogy ilyenek előfordulnak (de, az is az), hanem hogy nem ismerek olyan magyar nyelvű oldalt amelyre át lehetne irányítani az abszolút kezdőket, és ahol átfogóan, korrektül össze lenne foglalva a webfejlesztés filozófiája, története, és hogy merre lehet tovább olvasgatni.
Ezzel a bejegyzéssel nem a kezdők pellengérre állítása a cél. Ha végképp nincs egy jó szavunk se valakire, akkor sokkal okosabb inkább egyedül hagyni, mint felesleges flame-t kiváltva válaszolni neki. Ha van időnk rá, akkor próbáljuk meg így vagy úgy a jó irányba terelgetni a kezdőket, ha válaszolunk nekik, akkor gondolkodjunk el hogy mit terjesztünk, ne írjunk le féligazságokat félinformációk alapján, és nézzünk utána a dolgoknak! Persze kezdőként sem árt, ha néha rákeresünk bizonyos témákra, mielőtt kérdeznénk valamit. És bár szép életcél, de ne akarjunk egy hétvége alatt összedobni olyan dolgokat, melyek kifejlesztése előzetes kutatások garmadáját, és több hónapos fejlesztési időt igényel. És tudást.
Utolsó megjegyzések