Amikor egy weblapot rakunk össze HTML-ben, nem árt kismillió dologra figyelnünk. Másképpen szólva egyre: adjunk ki minőséget a kezeink közül. Hogy mi a minőség, mire kell figyelni, na ezt már nem ilyen egyszerű meghatározni, de legalább van egy jó listánk. Nagyon fontos, hogy ezeket az elemeket nem utólag kell leellenőrizni, hanem folyamatosan az oldal felépítése közben.
A 44 pontból álló listát csak ajánlani tudom, egy jó áttekintést ad. Egy mondatot kiemelnék: az oldal kódja legyen könnyed, tiszta, CSS alapú, hozzáférhető, használható és keresőbarát.
Összefoglalva egy kicsit a lista mondanivalóját, mindenképpen azt tudom javasolni eddigi tapasztalataim alapján is, hogy egy üres vázból induljunk ki, aholis a fejlécben egy az általunk választott, jól validálható DOCTYPE szerepel, használjunk UTF-8 kódolást és ezt a HTML kód elején jelöljük is (ki lehet küldeni HTTP fejlécben is), majd a kódot igyekezzünk átláthatóan tördelni (mind a HTML-t, mind a CSS-t). Lehetőség szerint ne használjunk se inline CSS-t (style tulajdonság), se inline JavaScriptet (script elem). Fejlesztés közben ellenőrizzük mind a HTML, mind pedig a CSS kódot – így az elgépelések is elég jól kijönnek. Ennek kapcsán célszerű a különböző hack-eket minimumra csökkenteni, vagy olyan megoldást választani, ami a validátort nem zavarja.
Az induláskor illik több dolgot eldönteni, például hogy mennyi energiát fordítunk a különböző böngészők támogatására, milyen szinten támogatjuk azokat, milyen szinten támogatjuk a vak, csökkent látóképességű, egyéb problémákkal küzdő felhasználókat, hogy mi a célunk a keresőoptimalizálás kapcsán, s hogy melyik HTML szabványt válasszuk.
A fentiek figyelembe vétele tapasztalataim szerint több ponton is segít az oldal élete folyamán. Egy a validátor szerint kevés hibát tartalmazó oldalban gyorsan és hatékonyan meg tudjuk találni az elgépeléseket ha hozzáfejlesztünk, jellemzően tömör, jól szkinezhető (alternatív megjelenések) oldalt kapunk, mely gyorsabban töltődik be, és a karbantartás is könnyebb, gazdaságosabb lesz.
A lista nem csak felsorolja az egyes elemeket, de 1-1 mondatban meg is magyarázza azokat, illetve további olvasnivalót is kínál a témában.
http://users.skynet.be/mgueury/mozilla/
Senkinek sem volna szabad ez és XHTML 1.0 Strict nélkül fejleszteni (itt is van 11 hiba, András). És akkor még ugye csak validak vagyunk, ami még semmit nem jelent.
Ceriak: Szerintem a strict túl szigorú, sokszor felesleges lehet ennyira megkötnöd a kezed. A másik, hogy ha alapvetően nincsen gond valamivel, akkor szintén felesleges a tökéletességre törekedni. Ez utóbbira jó példa a Webakadémia oldala is: a kód szépségének kedvéért nincs okom belenyúlni a kódjába (ráadásul ez folyamatos patchelést is jelentene, ahogy jön ki friss K2!), csak kidobott idő lenne. A valid kód készítése egy eszköz, mely nagyon sok mindenben segíti a fejlesztőt, és sokat is lehet belőle tanulni. De túlzásba ezt a nézőpontot sem kell feltétlenül vinni.