A NowPublicról szóló bejegyzésem kapcsán vetette fel PP, hogy jó lenne ha írnék röviden arról, hogy hogyan is lehet külföldre dolgozni, már ami a technikai részleteket illeti. Íme pár gondolat. Ha valaki jobban tudja, ne fogja vissza magát, nagyon szeretném ha kijavítana! 
Csak cégként
A hazai és/vagy nemzetközi jogszabályok tudtommal nem teszik lehetővé, hogy alkalmazotti vagy ahhoz hasonló viszonyban dolgozzon valaki külföldre. A pontos okokat nem tudom, de azt hiszem, hogy a kritérium amin megbukik az ügy, az a helyben történő munkavégzés. A lényeg, hogy mindenképpen kell lennie egy cégednek, ha külföld felé szeretnél munkát végezni Magyarországról, akár esetileg, akár hosszútávon.
Számlázás az EU felé
Az EU-s szabályok alapján ahhoz, hogy európai úniós külföldi cég felé számlázhass, rendelkezned kell egy EU-s adószámmal. Ezt az APEH-től lehet kérni, és azt hiszem hogy nem kerül semmibe, csak 30 napba. Erre tehát érdemes előre felkészülni ha számlázni szeretne az ember. Szintén EU-s szabály, hogy nem csak a saját adószámot, hanem a számlát befogadó fél adószámát is fel kell tünteni valahogy a számlán.
Az EU-s adószám valójában semmi extra, egy HU előtag, plusz a magyar adószám első kötőjelig tartó részlete, de ennek tudatában sem szabad számlát kiállítani anélkül, hogy az APEH ezt megadta volna nekünk.
Számlázás angolul
Külföldi partnerek szeretik érteni a számla tartalmát. A magyar számla pedig magyarul van. Ezt az ellentmondást egy mini szótár mellékelt elküldésével, vagy a számla kézzel történő feliratozásával, esetlegesen egy kétnyelvű számla kiállításával (ha tud ilyet a számlázószoftver) lehet feloldani. Hozzáteszem, ezzel nem csak a külföldiek vannak így, magyar könyvelőm is feliratozta az APEH-nek a külföldről érkezett számláimat.
ÁFA nélkül
Külföldre történő számlázáskor ha a két ország között van ilyen megállapodás (jellemzően van), akkor 0%-os ÁFA érvényes, attól függetlenül, hogy az adott terméknek, szolgáltatásnak milyen adó vonzata van. EU-s ország, USA és Kanada felé ez biztosan így van. Ez elég szívás EVA esetén, aholis a bruttó összeg alapján történik a számolgatás, de hát ez van.
Bankszámlaszám
Jellemzően partnerünk távmunka esetén nem készpénzben szeretne fizetni, hanem az utalást fogja választani. Nemzetközi utaláshoz kelleni fog neki pár adat a bankszámlánkat, illetve a bankunkat illetően. Ez az úgynevezett IBAN és a bank SWIFT kódja.
Az IBAN az International Bank Account Number rövidítése, a bankszámlaszámunk nemzetközi megfelelőjét jelöli. HU-val kezdődik, aztán egy két számjegyből álló ellenőrzőösszeg, és végül a 24 jegyű bankszámlaszámunk következik. Néhány banknál ezt meg lehet tudni online, mert van IBAN kalkulátor, a többieknél nem tudom hogy zajlik ennek a számnak a megtudása (netbankból lehet hogy ki lehet nyerni?). További információkért kérjük keresse fel kezelőorvosát, bankárját.
A SWIFT kód, mely BIC kódként is ismeretes, a Bank Identifier Code, vagyis a bankunkat azonosítja be. Banktól függően ez is megtudható a weblapról, vagy ugyanonnan, ahonnan az IBAN kódunkat beszereztük.
Euro/USD számla
A kiállítandó számlán, és a szerződésben is jellemzően euroban, vagy dollárban szerepelnek az összegek (legalábbis nagyrészt nem forintban…). Ez ugye szívás mikor brutál erős a forint, és jól jöhet, ha nagyon gyenge – nagyobb összegeknél bizony ez több tízezer forintot is jelenthet. Ezen nem szabad sokat búsúlni, inkább el kell fogadni hogy így van.
A bankunknál nem kell valuta alapú számlával rendelkeznünk, de ha játszani szeretnénk az árfolyamokkal: tudjuk, hogy most az éppen nagyon erős forint nem hat ki jól a zsebünkben landoló összegekre, akkor nyithatunk valutaszámlát is. Ha forint alapú a számlánk, akkor a pénz beérkeztekor aktuális középárfolyamon átválta jelenik meg az összeg a számlánkon.
Szerződéskötés
A szerződéskötés jellemzően távolról zajlik le külföldi partnerek esetén. Úgy tudom, hogy a magyar törvények szerint pár éve már a faxon történő szerződéskötés is elfogadott, de postán is megoldható a dolog. Egyszeri együttműködésnél nyilván a faxot, vagy a beszkennelt és emailben elküldött szerződéskötés tűnik a célszerűnek.
Az eddig kötött szerződéseim jellemzően nem voltak se szigorúbbak, se bonyolultabbak mint a magyar partnerekkel kötöttek, és angolul születtek a franciák és a németek felé is.
Szabadságok, ünnepek
A szerződéses viszony jellemzően azt jelenti, hogy nincsen sem szabadságunk, amivel gazdálkodni tudunk, hanem havi fix munkanapnyi munkára szerződünk. Ekkor egy 1-2 hetes szabadság meglehetősen drága mulatság lehet, de ez is egy olyan dolog, amit gondolkodás nélkül célszerű elfogadni. Hozzáteszem hogy az adott céggel szóban meg lehet egyezni másképp is, de a szerződésbe szabadság valószínűleg nem fog belekerülni, hiszen nem alkalmazotti, hanem szerződéses jogviszonyról beszélünk.
Az ünepek kérdése is érdekes, a magyar és az adott ország ünnepei jellemzően még véletlenül sem fedik egymást, a néhány olyan kivételtől eltekintve, mint az újév és a karácsony. A keresztény ünnepek, mint a húsvét is országonként változó, hogy szabadnapot jelentenek-e, a magyar jellegű ünnepeket (pl. augusztus 20.) a külföldiek nem fogják ünnepelni, mi meg nem ünnepeljük a második világháború megnyerését, vagy a függetlenség napját. Hogy a munkavégzés hogyan zajlik, az szintén megállapodás kérdése lehet. A végeredmény függhet a cég piacától, és attól is, hogy mennyire nélkülözhetetlen a munkánk a másik fél munkanapjain. A Wikipédiában kellemesen össze vannak gyűjtve az állami ünnepek országonként. A franciáknál egyébként van valami olyan szabály is az alkalmazottak felé, hogy a nyugdíjasokkal történő szolidaritás miatt (nem, ezt én sem értem) egy állami munkaszüneti napon kötelező dolgozni, és még fizetés se jár. Ez logikusan a szerződéses munkavállalót nem érinti.
na, végre valaki részletesen és közérthetően összegyűjtötte egy helyre ezeket a dolgokat, úgyhogy köszi, szerintem sokaknak hasznos lesz, de legalább is tisztábban látnak (gondolkodnak).
Köszönöm az írást, jó tudni!
Kifejezetten erre a célra kerestem a nyáron számlázószoftvert, ami képes:
a) felváltva magyar és angol nyelvű számlákat nyomtatni
b) felváltva forint és deviza számlákat kiállítani
c) egyszeri bruttó 20 000 Ft alatt kapható és nincs éves díja
A legtöbb program basic változatában nincs több nyelv+deviza, a magasabb verzió pedig már minden extra funkciót tartalmaz, a webes távmunkához pedig csak egyszerű számla nyomtatásra van szükség.
Sokat kipróbáltam, emellett döntöttem:
http://www.axel-szamlazo-program.hu/
Még annyi, hogy külföldre dolgozásnál érdemes számításba venni EU-n belül a kb 1 hét postázási időt, amíg a számla odaér, és visszafelé kb 1 hét átutalás megérkezéséhez szükséges időt. Nekem 2 hét alatt mindig átfutott az egész, szóval nem nagy ügy, de azért nem ugyanaz, mint az OTP vagy a CIB 7×24 órás azonnali utalása. A Western Union-t is próbáltam tavaly az USA-ból, tökéletes, csak elég drága.
András!
Köszi, nagyszerűen összeszedted a dolgokat!
pp
Arról szívesen olvasnék hogy ilyenkor mennyi megy állambácsinak.
Hasznos összegzés. Kösz. Kedvezőbb adózású ország esetén érdekes lenne utánanézni, hogy mi a helyzet egy ilyen öszvér távmunkavállaló magánszemély esetén. KTamas, ugyanannyi, szabályosan közel a pimasz 2/3-a. Érdekes dolog még a feketegazdaság ebben a tárgykörben, shareware, paypal, stb.
Ha EVA-s vagy, akkor nem kell EUs adószámot kérned, használhatod automatikusan.
Alex
Norbert: Nekem eddig mindegyik külföldi ügyfelem elektronikusan kérte a számlát – külföldön nagyon másképp működik a könyvelés, mint itthon… Az elektronikus megoldásra több lehetőség kínálkozik: faxon, szkennelve e-mailben vagy eleve PDF-be nyomtatva. Ez utóbbi valószínűleg határeset a magyar törvények szerint, de ha a magyar könyvelő elkönyveli az így érkező (pl. Amazon) számlát, akkor talán fordítva is meg lehet csinálni. Olyan felállás is lehet, hogy elküldöd gyorsan elektronikusan, és mellette feladod csigapostán. Hivatalosan az átutalás nemzetközi ideje 2 munkanap, nekem volt már hogy ennyi idő alatt ide is ért Párizsból a lóvé. Az más kérdés, hogy én sem fizetek egyből ki egy számlát ahogy beérkezik, így tipikusan ilyen gyors fizetést senkitől sem várok el (1 hét teljesen korrekt).
KTamas: Semmi különbség nincs a külföldről származó bevétel és az itthonról származó adózása között. Ezek a százalékok nekem sohasem mennek fejből, de így már talán elegendő az információ.
A 0%-os ÁFA miatt a bejövő ÁFA nulla, így normál cég esetén az állambácsi felé sem kell értelemszerűen fizetni ÁFA-t (ahogy Mo-i 0%-os tevékenység esetén sem), EVA-snál pedig ez lesz a bruttó összeg, tehát ott sincs semmi extra szabály, csak annyi következmény, ami a 0%-ból következik.
alex: Ezt jó lehet tudni. Nekem előbb volt EU-s adószámom, mint hogy EVA-s lett a cég.
Én úgy tudom, ha nem számlázunk külföldre ÁFÁ-t, akkor a számlára rá kell írni, hogy “ÁFA tv. területi hatályán kívüli”.
Az IBAN és SWIFT kód rajta van a havi bankszámlakivonaton.
Külföldről OTP számlára 4 munkanap, az átutalás fogadásának minimális költsége 3300 forint (múltkor végignéztem pár nagyobb bankot, máshol sem sokkal olcsóbb).
Köszi szépen ezt az összefoglalást, nagyon hasznos.
Illyés Edit: A 4 munkanapot cáfolom, mert OTP-s céges számla volt az, amire megjött 2 nap alatt az összeg. Hétvégén elküldtem a számlát, szerdán megjött a pénz. Hogy mennyibe kerül a fogadás, azt nem tudom, és azt a bankszámlakivonatos IBAN/SWIFT-et is valószínűleg bankja válogatja (vagy nem?). A 0%-os ÁFA kapcsán a könyvelőm azt mondta, hogy írjam rá: “közösségen belüli adómentes szolgáltatás értékesítés”, USA/Kanada irányba ilyet nem mondott.
Azért ezt érdemes elolvasni: http://www.adoforum.hu/?fejezet=5&alfejezet=0&tartalom=0&cid=23314&wa_nr=eado0623
Nem annyira egyértelmű a dolog.
Korrekt kis összefoglaló, köszi!
Úgy tudom az EU-n kívülre számlázás exporttevékenységnek minősül, ezért nem kell ÁFA. Az én könyvelőm szerint viszont EVÁ-s cégnek is kérnie kell a közösségi adószámot. Én mondjuk komolyabb kérdésekben megkérdezek más könyvelőt is, mert egynek nem lehet hinni
Nem csak el kell kérni, hanem – ha jól tudom – le is kell ellenőrizned a partnered adószámát.
En most Londonban elek, dolgozom, fizetek adot.
Elvileg a fonokeimmel megoldhato lenne, hogy itthonrol csinaljam azt amit most az irodaban ulve. Mi van akkor, ha fogom magam es hazarepulok es amikor be kene mennem az irodaba valamiert, akkor ide visszarepulok? Amugy meg Magyarorszagon elek es kapom az itteni fizetesem, termeszetesen szigoruan mint maganszemely. Koltoi kerdes volt csak.
dOMiNiS: Ahhoz, hogy ott irodában dolgozhass, ahhoz elég sok feltételnek kellett teljesülnie. Ezekkel nem vagyok tisztában, szóval csak felsorolok párat amit valószínűnek gondolok, aztán majd kijavítasz: munkavállalási engedély (helyben ügyintézve), bejelentett ottani lakcím. Az angol törvények nem tudom hogyan vannak a távmunkával, itthon egy munkaügyi ellenőrzés során az APEH munkatársai ellenőrzhetik, hogy helyben dolgozol-e, vagy le van dokumentálva, hogy éppen szabadságon vagy. Nem mondom hogy ezt bárki szigorúan is venné, de mégis. El tudom képzelni, hogy nem lehet magyar bejelentett állandó lakhelyed sem. Plusz ott van az itthon TB járulék, amit nem fizet neked senki, így nem kapsz ingyenes ellátást sem. Lehet hogy pár ezekből nem igaz, de ilyen jellegű problémák lehetnek a dologgal szerintem.
Egyébként meg London fasza hely, maradj ott!
6 év külföldi munkavégzés után (közben) néhány gondolattal kiegészíteném András összefoglalóját :
- Egyéni vállalkozóként nyugodtan dolgozhatsz külföldre (én 4 évig csináltam így).
)
- Alkalmazottként problémásabb, ugyanis a jelenlegi EU-s törvény az adófizetést úgy szabályozza, hogy a munkavállalónak ott kell adót fizetnie, ahol az ideje 50%+1 napját tölti. Amennyiben ez nem a cég telephelye szerinti ország, úgy a cégnek leányvállalatot kell alapítania. Amennyiben külföldön akarsz élni, meg kell nézni az adott ország munkavállalásával kapcsolatos szabályozását. UK-be gond nélkül munkát lehet vállalni (ha kapsz), míg Németországban munkavállalói engedélyt kell kérni. Ez 2009. januárjától változhatsz.
- EUs adószámot hivatalosan meg kell kérni (regisztrálnak). Ha nincs meg, csak ráírod, hogy HU-9999 akkor gond lehet később az adóbevallásnál. Én úgy tudtam, hogy EVAs cégnek nem lehet EUs adószáma, de ezen lehet, hogy változtattak (ha igen, máris váltok EVA-ba
- Angol (német) nyelvű számla: mi úgy csináltuk, hogy kiállítottuk a hivatalos magyar számlát, majd adtunk egy német nyelvűt mellé. Az APEH felé a hivatalaso magyar mellé mellékletként csatoltuk az idegen nyelvűt, míg a németet nem érdekelte a magyar. Neki pdf-ben küldtük el azt, amit ő el tudott számolni.
- A valuta számla banktól függően sokba kerülhet. Tapasztalatom szerint a forint árfolyam ingadozásából maximum a +számlavezetési díj sporolható meg, bár én ezzel nem nagyon foglalkoztam. Szerintem ahhoz lényegesen nagyobb összegeket (több milliós nagyságrend) érdemes számlázni, hogy számottevő hasznra szert lehessen tenni. Ráadásul az átváltás is pénzbe kerül…
- Szabadság, munkanap: ha az ember nem konkrét feladatra szerződik, akkor általában munkaidő elszámolást kérnek. (Ha óránként X eurót, dollárt fizet). Ebben az esetben, ugyanúgy, ahogy munkavállalóként, egyezteted a szabadságod. Általános szabály: aki nem dolgozik, ne is egyék. Ritka kivételtől eltekintve sem a szabadságot, sem az állami ünnepet nem fizetik. Végső soron pedig a lényeg csak és kizárólag a határidő betartásán van.
- Betegbiztosítás: ha magyar cégnél dolgozol és csak időnként kell külföldre menni (azaz az év 50%-nál kevesebb időt vagy kint) érdemes kiváltani a nemzetközi TB igazolványt. Ez kvázi utasbetegbiztosításként működik.
Varsányi Martina (xSolutions): Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ha a megállapodás havi 20 munkanapról szól, akkor az adott hónap munkanapjainak függvényében egy-két nap szabadságot össze lehet hozni úgy, hogy a fizetett összeg nem csökken.
Vagy ha óradíjad van, akkor napi 8 helyett 9-et dolgozol (ami legtöbbször ugyis összejön) és kéthetente +1 fizetett napod van.
Valaki meg tudja mondani, hogy ha adószámos magánszemélyként számlázok az EU-n belül külföldre, akkor a kifizető által fizetendő járulékokat ki fizeti meg? GOndolom a külföldi nem fog ide-oda utalgatni én meg nem szeretném helyettük kifizetni. ELőre is kösz.
scottieka: Hát abban biztos lehetsz hogy nem a külföldi cég fog utánad járulékot fizetni.
Az viszont már lehet, hogy a külföldi cég annyit fizet hogy abból tudod fizetni a járulékokat is.
Az átutalás gyorsasága nem tudom mitől függ, de nálam pl. amerikai egyetemről kb. 2-3 hét szokott lenne az utalás, míg cégtől 1 hét. EU-n belül néhány nap (pl. Németországból 2 nap).
Az ünnepnapok megállapodás kérdése. Ha hosszú futamidejű a munka, akkor érdemes tisztázni, hogy ki mikor megy szabira, elég hosszú időtávra fizetett szabadságban is meg lehet állapodni. Ha meg van beszélve, én sohasem tapasztaltam gondot amiatt, mert mondjuk márc. 15-én nem dolgozok, de cserébe viszont nyomom hálaadáskor.
Adózás: ahogy volt szó róla, ha számlára megy a játék, akkor ugyanúgy kell adózni miatta, mintha magyar céghez számláznál. Amiatt lehet keseregni, hogy az EVA-s cégben elvész az ÁFA, de ezzel együtt összességében még mindig jobb az EVA, mint a nem EVA, mivel ott meg a bejövő ÁFÁ-s számláknak nem lesz ellentételezése.
No és hogyan adjátok el magatokat külföldre? Kinti hirdetés, projekt pályázás, stb?
Kenguru: Én emailben kezdtem el a beszélgetéseket (a Netvibes-nál a blogjukban írták, hogy fejlesztőt keresnek, a NowPublicnál pedig beajánlottak), majd Skype/IRC vonalon folytattuk, kvázi interjú formájában. Ezek állás szerűségek voltak, hosszútávra, nem pedig projekt jelleggel.
Magyar fejvadász cégen keresztül. Ha direkt akarsz külföldre dolgozni, akkor András ötletei jók, vagy keress munkát pl. az oDesk.com -on.
Először is köszönöm az átfogó cikket, nagyon sokat segített!
EVÁ-s egyéni vállalkozóként egy USA beli partneremnek kellene számlát adnom egy webfejlesztési munkáról. Írtad, hogy az EVÁ-soknak szívás az ÁFA mentesség. Ez feltételezem, csak akkor van, ha fix, publikált áras terméket értékesítesz, hiszen, ha egy egyedi szolgáltatást árazol, akkor ezzel már tudsz előre számolni.
Jól gondolom, vagy valamit nem értek ezzel kapcsolatban?
Ákos: tudsz vele számolni, de ebből a szempontból versenyhátrányba kerülsz a külföldre nem EVÁs vállalkozóként dolgozókkal szemben, ha magasabbra veszed az árat.
Sziasztok,
Április óta dolgozom itthonról egy iraki-amerikai cégnek. Munkavállalói szerződést kötöttünk, a pénzt havi rendszerességgel utalják a magyar lakossági folyószámlámra. “Kezdetleges” számlát eleinte küldtem, mostanában nem is kérik…
Igazából meggondolatlan voltam, hisz kellett a munka, így nem jártam utána az adózási kötelezettségemnek.
Mennyit tegyek félre szerintetek adóra? S Hogy lehet ezt egyenesbe hozni?
János: egy könyvelővel kellene beszélned ezügyben.
János:
Az első dolog az, hogy milyen szerződésed van. Magánszemélyként vagy vállalkozásként (magánvállalkozó, Bt, Kft…). Vállalkozóként számlát vagy köteles kiállítani. A gond inkább akkor van ha magánszemélyként pl. megbízási jogviszony esetén van. Már kellett volna április óta adóelőleget fizetni. Durván a pénz felét félre teheted adóra és járulékra…
Ha meg nincs “hivatalos” papír a magyar számlára utalás sántíthat.
Ugyanis a “nagy testvér” mindent lát. Szóval egy könyvelővel beszéld át mi a legolcsóbb módja a dolognak. Én eleve egy külföldi számlára kérném a fizetésem, ha nem kell papírozni.
Sziasztok!
Szükségem lenne egy kis helpre, németországból utalnának nekem erste bankos számlára eurót. A deutche bankból utalnák, mennye az átutalás díja?
Teljesen mindegy, hogy melyik bankból utalnak, a költség ugyanis összeg függő. Célszerű lenne felhívnod az erste bankot, vagy nézz körül a http://erstebank.hu oldalon a költségtáblázatért.
Igen, köszönöm már megtettem az ersténél ha vkit érdekel 2000 ft a kezelési költség!
Sziasztok!
Egyéni vállalkozó vagyok, dolgoztam az ODesken keresztül egy svájciak és egy amerikainak! Ugye azt jól gondolom, hogy az Odesk felé kellene számlát kiállítanom. A pénzt átutalták, de eddig (3-4 hónapja) nem kértek számlát róla! Most a könyvelőm felé le kellene adnom valamit de fogalmam sincs hogy mit. A számlát adószám(Odesk) nélkül nem tudom kiállítani!
Segítsetek! Köszönöm!
USA-beli munka esetén – ha a munkavégzés itthon történik (IT szolgáltatásként, de a külföldi megrendelő részére), be kell jelentkezni amerikai adóalanyként?
Rodkop:
hazai kereskelmi gyakorlat az, hogy “betérő vásárló” nevére állítanak ki számlát, ha nem ad meg adatot.
A szolgáltatás igénybevevőjének az adószáma nem kell, hogy szerepeljen a számlán, mivel magánszemély is vehet igénybe szolgáltatást.
Persze egy külföldi megrendelés esetén ez lehet máshogy (de szerintem külföldi is lehet magánszemély) – pl. ha én rendelek meg egy külföldi tárhely szolgáltatást, vagy viszont.