A StartUp Underground konferencia kapcsán ajánlotta figyelmembe Balogh Ákos a “lean startup” fogalmát, mely a lean filozófiáját alkalmazza a startupokra. A gondolat most kezd népszerűvé válni nemzetközi szinten is, persze leginkább az USA-ban. Az érdeklődőknek érdemes lehet végigmenni egy ingyenesen elérhető kurzuson: How to Build a Better Startup, illetve megtekinteni a Lean Startup prezentációt - ezeket, és saját gondolataimat próbálom meg összefoglalni az alábbiakban.
A lean szó jelentése: vékony, vézna, sovány. A lean filozófia/menedzsment forrása a Toyota módszerként ismertté vált megközelítés, mely a Toyota gyár sikeresen működő megközelítéséből származik. A lean rendszer kiépítéséhez a filozófia 5 pontot fogalmaz meg. A lean startup ezeknek a módszereknek, megközelítésnek a startupokra alkalmazása, melyet a következőkben megpróbálok körüljárni. Ahogy ez lenni szokott, elemeiben nem beszélhetünk hatalmas újdonságról, azonban végigtekintve a hazai startup kínálaton (beleértve a saját dolgaimat is), van tanulnivaló az egyes elemek kapcsán is.
A lean startup ígérete, hogy a startupba fektetett pénz költését hatékonyabbá, a startup indítását és jövedelmezővé válását pedig rizikómentesebbé teszi, alapvetően egyszerű módszerekkel. Az egész filozófia egyébként nagyon közel áll az agilis fejlesztéshez, és a scrumhoz is (hiszen ezek gyökere is a lean környékén keresendő), viszont az üzleti megoldásokra koncentrál. A “lean startup” fogalma Eric Ries-hoz fűzhető, ő írt róla blogbejegyzésében.
A célcsoport felderítése (customer development)
Egy startup egyik kritikus kérdése, hogy van-e megfelelő célcsoportja, lesz-e elegendő felhasználója, s ha olyan az üzleti modellje, akkor megfelelő vevőköre. Elég rizikós, hogy ha rengeteg időt a fejlesztésbe ölve a folyamat végén kiderül, hogy ez mégsincs meg, s rossz esetben az egész projekt kukázható.
Ennek kivédésére igen korai szakaszban érdemes piackutatást végezni, illetve potenciális ügyfeleket találni. Ehhez a fentebb is belinkelt írás a projekt ötlet állapotában demózását, illetve az érdeklődő ügyfelek felől szándéknyilatkozatok beszerzését javasolja.
A termék kialakítása (minimum viable product)
Mivel a legtöbb esetben nagyon költséges annak kiderítése, hogy a piac pontosan mit igényel, és jellemzően a startup indítói és a célcsoport között nincs, vagy nem 100%-os az átfedés, így nehéz meghatározni, hogy mit fognak a felhasználók igényelni, hasznosnak találni. Valószínűleg mindenkinek rengeteg ötlete van, hogy mit lehet belezsúfolni a szolgáltatás feature listájába, de a legjobb, ha egy felesleges sallangoktól mentes, éppen még beindítható, egyszerű megoldást választunk. A korai visszajelzések, a valódi igények mentén aztán lehet alakítani a dolgokat.
Tesztelve fejlesztés (Pivoting)
Egy termékkel sohasem lehetünk készen, indulás után közvetlenül pedig végképp nem. A feladatunk az, hogy megtaláljuk, hogy melyek a célcsoport igényei a továbbfejlesztésre, s hogy jó irányban tegyünk lépéseket. A pivoting jöhet ilyenkor képbe, vagyis az, hogy egyetlen lényegi elem megváltoztatásával felmérjük annak hatását az egészre, s így, lépésenként haladjunk előre. Képbe jöhet az A-B tesztelés, annak mérhetővé tétele, hogy egy változtatásunk milyen hatást hoz.
A projektnek ezt a fázisát hívhatjuk bétának, mely döntésünktől függően lehet zárt, vagy nyitott. Fontos, hogy a visszajelzéseket annak függvényében kezeljük, hogy kik használják a terméket, és a jövőben mire számítunk. Akkor mondhatjuk, hogy egy termék piacképes, “kész”, ha ezen a tesztelési szakaszon túl vagyunk, és kialakítottunk egy működő terméket a piac visszajelzései alapján.
Továbbiak
A fenti összegzésre leginkább egy nagyon durva összefoglalásként lehet tekinteni, mint egy átfogó bemutatóként. A bevezetőben említett kurzus szót ejt az árazásról, s további gondolatokról is, s elérhetünk egy kiváló wikit is a témában.
A StartUp Underground konferencián minden évben kiderül, hogy kiváló ötletekkel és fejlesztőkkel (“technológus” kifejezést használtunk rájuk) vagyunk megáldva, viszont az üzleti szemlélet, a startup résztvevői közül egy üzleti vonatkozásban jártas szereplő a legtöbb esetben hiányzik. Ez a potenciális befektetőkkel való kommunikációt, illetve a startup reális üzleti lehetőségeinek feltérképezését erőteljesen gátolja. A lean startup fogalmával megismerkedés bár nem gondolom, hogy egy jó üzleti vezetőt pótolhat, de mindenképpen a helyes irányba mozdíthat el egy startupot, így csak javasolni tudom.
