'webbiznisz' kategória archívuma.

Most jelent meg a TechCrunchon egy blogbejegyzés arról, hogy az Y combinator “befektetőcég” milyen tippeket osztott meg egy rendezvényén európai startupok számára. Érdekes tippek, így gondoltam lefordítom és kiegészítem őket a saját gondolataimmal is azt illetően, hogy mit tapasztaltam Magyarországon, illetve az elmúlt két Startup Konferencián.

A Minerhez jelenleg is aktívan keresek befektetőt, ennek kapcsán viszonylag jól ismerem a befektető keresés gyakorlati részeit is. Ezen kívül a Miner céljai között a saját startup kapcsán a tapasztalatok szerzése is szerepelt – ezek alapján is megvan a véleményem. Itt a lista:

• “Saját magad indítsd be a startupod, mert ez megtanít rá, hogy hogyan csinálj pénzt. A már fix pénzügyi háttérrel induló vállalkozások meg a pénzcsinálásra, hanem a pénz elköltésére koncentrálnak.” – Ami azt illeti, Magyarországon nehezen is találsz olyan befektetőt, aki egy ötletedet finanszírozná meg. Legalább egy prototípus kell, de valami üzleti terv sem árt, és az sem, hogy legalább kis körben bizonyított a startup.
• “Ha vannak nem ingyenes részei a szolgáltatásodnak, az rákényszerít arra, hogy jó legyél. Az emberek azzal biztosan törődnek, amiért fizettek: jó és őszinte visszajelzést fogsz kapni” – Ezzel az a gond, hogy Magyarországon olyan startupot csinálni, aminek valamilyen részéért fizetned kell, nem túl egyszerű a micropayment rendszerek bonyolultsága és drágasága miatt, és az ehhez kapcsolódó számlázással járó adminisztrációt sem kívánom senkinek.
• “A hasznosság sokkal fontosabb, mint innovatívnak lenni. A menő dolgoknak elmúlik a varázsa, a hasznosnak nem.” – Ez az egész startupodra legyen igaz.
• “Egy szoftvernek nincsen éles kontúrja. Így sokkal nehezebb visszafognod magad, hogy belepakolj olyan lehetőségeket is, melyeket nem kéne. Gondolj a termékedre múzeumként: csak olyan dolgokat tegyél bele, melyek igazán értékesek.” – Ha túl szerteágazó a startupod által lefedett terület, a végén egyik területen se tudsz kiemelkedőt alkotni.
• “Nem tudsz csak egy dolgot csinálni. Minden terméknek van mellékterméke. Ezt persze egy startupnál sokkal nehezebb lehet megtalálni, mint egy fizikai gyártási folyamatnál. A 37 signalsnál például a könyvek és konferenciák votak ezek.” – Ehhez azt a gondolatot tenném hozzá, hogy ha valami kapcsán tapasztalatot szerzel, akkor ezt a tudást más környezetben, startupnál is értékesíteni lehet majd.
• “Jól kérj bocsánatot. Lehet, hogy egy «Valóban sajnálom» elég, nem kell mindig a «Bocsánatot szeretnénk kérni az összes problémáért, amit okoztunk».” – Jól és hatékonyan kommunikálj a felhasználóiddal, sokszor nagyon sokat számít a helyes kommunikáció.
• “Mindenhol lehetsz jó, nem csak a csili-vili California Valley-ben. Élj ott, ahol szeretnél. Ne gondold úgy, hogy el kéne költöznöd ahhoz, hogy a céged működni tudjon.” – Nem értek egyet, külföldön, Nyugatabbra sokkal több a lehetőség, a konferenciákról, meetupokról nem is beszélve. Persze a konkurencia is, és csak akkor érdekes belevágni, ha komolyan gondolja valaki. És persze valóban lehetne itthon is tenni végre valamit azért, hogy aktív konferenciáink, közösségeink legyenek.
• “Nem kell hibáznod a sikerhez és a felnőtté váláshoz. Az amerikai és európai üzleti bukásokkal kapcsolatos toleranciát sokszor vetik össze. Lehet, kevesebbet kéne emiatt aggódnunk. A sikeres dolgok átvétele sokkal hatékonyabb lehet, mint tanulni a hibákból. És az eredmények is sokkal könnyebben megjósolhatóak.” – Itt nem arról van szó, hogy lemásoljunk egy szolgáltatást, sokkal inkább arról, hogy lássuk meg az ötleteket más szolgáltatásban. Az innováció is nagyon fontos, de belebukni nem érdemes.
• “Európa sokkal kevésbé veszélyes hely Amerikához képest ami egy cég indítását illeti – az itteni szociális rendszer miatt. Nem fogsz éhenhalni vagy orvosi segítség nélkül maradni, hogy ha befuccsol a biznisz.” – Hát nem tudom, azért ne tegyük fel az összes pénzünket egy lapra. Mindazonáltal ha valaki ért a szakmájához, állást valószínűleg talál magának egy bukta után is.
• “Néhány európai országban sokkal inkább néznek rád csúnyán egy látványos siker után, mintha megbuknál. Például Dániában, Hollandiában kiemelkedni a tömegből nem feltétlenül pozitív dolog.” – Hát ez ismerős, de erről inkább tudni kell, mint emiatt bármit is másképp csinálni.

Most, hogy a végére értem a fordításnak, és a tanácsok megemésztésének, összefoglalásul azt tudom leírni, hogy ugyan eget rengető és az újdonság elemi erejével ható lehet, hogy nincs köztük. Ezzel együtt az első 3-4 tipp megfogadását részemről mindenképpen javasolni tudom azoknak, akik belevágnak a saját bizniszükbe.

A NowPublicról szóló bejegyzésem kapcsán vetette fel PP, hogy jó lenne ha írnék röviden arról, hogy hogyan is lehet külföldre dolgozni, már ami a technikai részleteket illeti. Íme pár gondolat. Ha valaki jobban tudja, ne fogja vissza magát, nagyon szeretném ha kijavítana!

Csak cégként

A hazai és/vagy nemzetközi jogszabályok tudtommal nem teszik lehetővé, hogy alkalmazotti vagy ahhoz hasonló viszonyban dolgozzon valaki külföldre. A pontos okokat nem tudom, de azt hiszem, hogy a kritérium amin megbukik az ügy, az a helyben történő munkavégzés. A lényeg, hogy mindenképpen kell lennie egy cégednek, ha külföld felé szeretnél munkát végezni Magyarországról, akár esetileg, akár hosszútávon.

Számlázás az EU felé

Az EU-s szabályok alapján ahhoz, hogy európai úniós külföldi cég felé számlázhass, rendelkezned kell egy EU-s adószámmal. Ezt az APEH-től lehet kérni, és azt hiszem hogy nem kerül semmibe, csak 30 napba. Erre tehát érdemes előre felkészülni ha számlázni szeretne az ember. Szintén EU-s szabály, hogy nem csak a saját adószámot, hanem a számlát befogadó fél adószámát is fel kell tünteni valahogy a számlán.

Az EU-s adószám valójában semmi extra, egy HU előtag, plusz a magyar adószám első kötőjelig tartó részlete, de ennek tudatában sem szabad számlát kiállítani anélkül, hogy az APEH ezt megadta volna nekünk.

Számlázás angolul

Külföldi partnerek szeretik érteni a számla tartalmát. A magyar számla pedig magyarul van. Ezt az ellentmondást egy mini szótár mellékelt elküldésével, vagy a számla kézzel történő feliratozásával, esetlegesen egy kétnyelvű számla kiállításával (ha tud ilyet a számlázószoftver) lehet feloldani. Hozzáteszem, ezzel nem csak a külföldiek vannak így, magyar könyvelőm is feliratozta az APEH-nek a külföldről érkezett számláimat.

ÁFA nélkül

Külföldre történő számlázáskor ha a két ország között van ilyen megállapodás (jellemzően van), akkor 0%-os ÁFA érvényes, attól függetlenül, hogy az adott terméknek, szolgáltatásnak milyen adó vonzata van. EU-s ország, USA és Kanada felé ez biztosan így van. Ez elég szívás EVA esetén, aholis a bruttó összeg alapján történik a számolgatás, de hát ez van.

Bankszámlaszám

Jellemzően partnerünk távmunka esetén nem készpénzben szeretne fizetni, hanem az utalást fogja választani. Nemzetközi utaláshoz kelleni fog neki pár adat a bankszámlánkat, illetve a bankunkat illetően. Ez az úgynevezett IBAN és a bank SWIFT kódja.

Az IBAN az International Bank Account Number rövidítése, a bankszámlaszámunk nemzetközi megfelelőjét jelöli. HU-val kezdődik, aztán egy két számjegyből álló ellenőrzőösszeg, és végül a 24 jegyű bankszámlaszámunk következik. Néhány banknál ezt meg lehet tudni online, mert van IBAN kalkulátor, a többieknél nem tudom hogy zajlik ennek a számnak a megtudása (netbankból lehet hogy ki lehet nyerni?). További információkért kérjük keresse fel kezelőorvosát, bankárját.

A SWIFT kód, mely BIC kódként is ismeretes, a Bank Identifier Code, vagyis a bankunkat azonosítja be. Banktól függően ez is megtudható a weblapról, vagy ugyanonnan, ahonnan az IBAN kódunkat beszereztük.

Euro/USD számla

A kiállítandó számlán, és a szerződésben is jellemzően euroban, vagy dollárban szerepelnek az összegek (legalábbis nagyrészt nem forintban…). Ez ugye szívás mikor brutál erős a forint, és jól jöhet, ha nagyon gyenge – nagyobb összegeknél bizony ez több tízezer forintot is jelenthet. Ezen nem szabad sokat búsúlni, inkább el kell fogadni hogy így van.

A bankunknál nem kell valuta alapú számlával rendelkeznünk, de ha játszani szeretnénk az árfolyamokkal: tudjuk, hogy most az éppen nagyon erős forint nem hat ki jól a zsebünkben landoló összegekre, akkor nyithatunk valutaszámlát is. Ha forint alapú a számlánk, akkor a pénz beérkeztekor aktuális középárfolyamon átválta jelenik meg az összeg a számlánkon.

Szerződéskötés

A szerződéskötés jellemzően távolról zajlik le külföldi partnerek esetén. Úgy tudom, hogy a magyar törvények szerint pár éve már a faxon történő szerződéskötés is elfogadott, de postán is megoldható a dolog. Egyszeri együttműködésnél nyilván a faxot, vagy a beszkennelt és emailben elküldött szerződéskötés tűnik a célszerűnek.

Az eddig kötött szerződéseim jellemzően nem voltak se szigorúbbak, se bonyolultabbak mint a magyar partnerekkel kötöttek, és angolul születtek a franciák és a németek felé is.

Szabadságok, ünnepek

A szerződéses viszony jellemzően azt jelenti, hogy nincsen sem szabadságunk, amivel gazdálkodni tudunk, hanem havi fix munkanapnyi munkára szerződünk. Ekkor egy 1-2 hetes szabadság meglehetősen drága mulatság lehet, de ez is egy olyan dolog, amit gondolkodás nélkül célszerű elfogadni. Hozzáteszem hogy az adott céggel szóban meg lehet egyezni másképp is, de a szerződésbe szabadság valószínűleg nem fog belekerülni, hiszen nem alkalmazotti, hanem szerződéses jogviszonyról beszélünk.

Az ünepek kérdése is érdekes, a magyar és az adott ország ünnepei jellemzően még véletlenül sem fedik egymást, a néhány olyan kivételtől eltekintve, mint az újév és a karácsony. A keresztény ünnepek, mint a húsvét is országonként változó, hogy szabadnapot jelentenek-e, a magyar jellegű ünnepeket (pl. augusztus 20.) a külföldiek nem fogják ünnepelni, mi meg nem ünnepeljük a második világháború megnyerését, vagy a függetlenség napját. Hogy a munkavégzés hogyan zajlik, az szintén megállapodás kérdése lehet. A végeredmény függhet a cég piacától, és attól is, hogy mennyire nélkülözhetetlen a munkánk a másik fél munkanapjain. A Wikipédiában kellemesen össze vannak gyűjtve az állami ünnepek országonként. A franciáknál egyébként van valami olyan szabály is az alkalmazottak felé, hogy a nyugdíjasokkal történő szolidaritás miatt (nem, ezt én sem értem) egy állami munkaszüneti napon kötelező dolgozni, és még fizetés se jár. Ez logikusan a szerződéses munkavállalót nem érinti.