‹Webakadémia /› » webkettő

Mekkora monitorod van?

Bártházi András — Wed, 20 Jan 2010 11:04:27 +0000

Ma reggel örvendeztem Twitteren, hogy üzembe állítottam az új cégemnél a monitoromat, erre @jendre megkérdezte, hogy mekkora is az akkora – s én se voltam rest, megkérdeztem az engem követőket, náluk mi a helyzet. Jó sok válasz érkezett, a feldolgozásukra nem vállalkoznék, de íme egy szép “screenshot”:

Mekkora a monitorod?

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Where Is the Love?

Bártházi András — Sun, 22 Nov 2009 09:14:57 +0000

Mostanában elég sok olyan nyílt forrású projektet nézek meg (tegye fel a kezét, aki nem nyílt forrású cuccokat használ fejlesztéseihez manapság), melyek frissnek, újnak számítanak. Keresem az új ötleteket, vagy a régi ötletek jól használható megvalósításait. Egyre könnyebb megtalálni ezeket a projekteket.

Két fajta forrásom van, az egyik típus a nyílt forrású kódokat hosztingoló oldalak, a másik típus pedig a blogok, melyek kedvenc témáimról szólnak. Ezzel alapvetően gondolom nem mondtam újdonságot, de ezeket most megpróbálom össze is gyűjteni, hátha tudok adni olyan tippeket, melyeket mások nem ismernek. Szívesen venném azt is, ha ti is megosztanátok kedvenc forrásaitokat.

Forráskód hoszting oldalak

Szóval jellemzően két forráskód hoszting oldalt ismerek, ahol rengeteg új projekt talál otthonra. Mind a kettőnél díjmentesen hosztolhatjuk nyílt forrású kódjainkat, ha ilyen projektbe kezdünk, mindenképp megéri valamelyik közül választani:

GitHub

A Git verziókezelő rendszer egyre nagyobb teret hódít, s bár én még nem próbáltam ki, de valamikor annak is eljön majd az ideje. E köré lett felépítve a GitHub, mely a publikus projekteken kívül arra is lehetőségek kínál, hogy saját projektjeinken dolgozzunk. Keresőjével elég sok érdekességet lehet fellelni. Itt van hosztolva a Node.js és a Redis, de itt található meg a Cappuccino, a Processing JS, az Underscore, az NGiNX HTTP push module és még több tucatnyi érdekes kód.

A Git lehetőségeiből adódóan bárki nagyon könnyen hozzá tud járulni ezeknek a projekteknek a fejlődéséhez, mivel nem kell hozzáférést kérni a forrás írásához, hanem könnyen lehet új ágat indítva belefejleszteni amit szeretnénk bármely projektbe, aztán persze a kód tulajdonosa majd eldönti, hogy ez bekerüljön-e a fő ágba.

Google Code

A Google Code egy SVN alapú kód hoszting szolgáltatás, mely nem csak a kódok tárolását, hanem komplexebb lehetőségként azok wiki alapú dokumentálását, illetve hibajegy kezelését is lehetővé teszi. Itt vannak közzétéve a Google saját nyílt forrású kódjai is (az Androidtól kezdve a Closure-ig). Sajnos a keresője (pedig Google!) messze nem olyan jó, mint a GitHubé, de azért érdekes projekteket lehet itt is fellelni. A Redis például itt kezdte a kódjának a közzétételét, majd átköltözött a GitHubra, de a dokumentáció és hibajegy kezelés az itt maradt. Itt van az openscope, swfobject, a PubSubHubBub, a flot, az iui, a blueprintcss, a TrimPath, stb.

Blogok

A blogok hagyományosan olyan információforrások, melyek jól válogatott, érdekes tartalmakat kínálnak. Én a következőkre vagyok feliratkozva:

Egyebek?

Ami még jól használható, de jó zajos forrás is egyben, az a delicious megfelelő feedjei, de a popular részlegre is feliratkozhatunk. Ti mit olvastok, követtek a webfejlesztés tág témakörét illetően?

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Google Chrome OS

Bártházi András — Thu, 19 Nov 2009 20:07:10 +0000

Ma este demózta a Google a Chrome OS-ét, vagyis az operációs rendszerét, melyre nagyon régóta vártunk már. Linux alapú, nyílt forrású (már el is érhető valami), a Chrome böngészőre épülő megoldásról van szó, melyen webalkalmazások futnak. Engem nem győzött meg az egyébként oldszkúl sajtótájékoztató, s bár nem rossz amit összeraktak, de egyszerűen nincs miért használnom.

Fotó: Engadget

Sokat lehetne írni a sajtótájékoztatóról, ahelyett hogy szép kerek mondatokat fogalmaznék meg, inkább megpróbáltam gondolatokat összegyűjteni a témában. Lássuk:

Az otthoni gépeden, eddigi hardvereken nem fog futni, a Google felügyeli majd azt, hogy mivel adják el (minőségi alkatrészek, megfelelő felbontás, csak SSD, modern netkapcsolat). Tanultak vajon az Androidból? Hogyan fogják ezt csinálni, ha nyílt forrású lesz a rendszer? Állítólag már ma fut emulátorban a cucc, nem értem miért nem fogják ügyes hackerek gyorsan összedobni belőle a letölthető változatot holnapra.
Nincs killer alkalmazás. Minden amit láttunk, megy egy sima böngészőben is. Egyedül a panelt hozták fel példaként (taszkbarra lerakott webalkalmazások kb.), meg talán még az oprendszer védettsége ami viszonylag egyedinek mondható. Miért fogját az emberek ezt választani egy mai rendszer helyett?
Riporteri kérdésre válaszolva, miszerint van-e célár, lesz-e a Google-nek ilyen megkötése a hardvergyártók felé, azt a választ kaptuk, hogy nem, nem lesz ilyen. Pedig lehetne, szerintem a Chrome OS csak és kizárólag az árral adható el ugyanis.
Flasht fognak használni. A videók lejátszásához, videók készítéséhez (kamera és mikrofon kezelése) nem is nagyon tudnak mást. Riporteri kérdésre, miszerint mi van a Silverlighttal, határozott nem nyilatkozom választ adtak.
Egyéb böngészők nem fognak futni a Chrome OS-en. Mert a futtató környezet maga a Chrome. Ha más böngésző gyártók labdába akarnak rúgni, akkor ott a nyílt forráskód, és csináljanak ők is hasonlót.
Második számítógépnek tervezik csak egyelőre, határozottan nem az OS-en futni minden. Riporter a Photoshopra is rákérdezett, megkapta hogy az Adobe megcsinálhatja a weben, nagyon várják. “Ha ügyvéd vagy, és egész nap szerződéseket szerkesztesz, akkor ez nem neked való.” – elég hülye a példa, szerintük erre nem jó a Google Docs?
Minden adat a felhőben van, a notepad alkalmazás is a Google Docs-ba ment.
Az Excel fájlokat a Windows Live-val nyitja meg az oprendszer.
A biztonságról sokat beszéltek, automatikus frissítés, aláírt kódok, önmagát ellenőrző, támadást kijavító oprendszer. Ebben én nem látok versenyelőnyt, bármelyik netbookon ha csak böngészőt használok, többnyire nem vagyok veszélyben.
Csak jövőre (vagy később) várhatjuk az első kiadást.
Sergey Brin beugrott, mondott pár hülyeséget, aztán elment.
Csak SSD lesz a gépben, az oprendszer nem írható lemezen lesz. ARM gépen működik jelenleg a rendszer.
Dual boot nem lesz.
A Google már kiadta az Androidot mobiltelefonokra. Úgy tűnik semmi átfedés nem lesz a kettő között, Andorid alkalmazásokat nem lehet majd futtatni a Chrome OS-en.
Lesz valami Application Store szerű (miért ne lett volna), bár alapvetően webes alkalmazásokról van szó, összegyűjtik azokat majd egy helyre, hogy az emberek megtalálhassák őket. Többé-kevésbé bárki tud majd ilyen weboldalt csinálni ha jól gondolom, egyszerűen semmi olyan nem hangzott el, amivel meg tudnák fogni a felhasználókat és magukhoz kötni. Az alkalmazás egy URL beütése a böngészőbe.
Eee PC-n demózták a bootolást, 7 másodperc.

Nos, ennyit az első benyomásokról. Vannak jó ötletek, de a fentieket többnyire bármelyik netbook OS-nek szánt Linux disztribúció hozza, nem győztek meg arról, hogy erre várnom kéne. Részemről maradok az igazi számítógépeknél és oprendszereknél, ez csak valami buta utánzat.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Netvibes Wasabi: ütni fog

Bártházi András — Fri, 30 Oct 2009 20:47:33 +0000

Jövő héten jön a Netvibes Wasabi változata, mely több olyan újdonságot is hoz, melyekkel egy jó időre maga mögé utasíthatja a konkurenseit. A középpontban a real time Smart Reader fog állni, mely nem csak nevében ígérkezik okosabbnak a Google Readernél. Az egész mögött pedig olyan technikai újdonságok állnak, mint a Tokyo Tyrant (és Tokyo Cabinet), Pubsubhubbub és RSSCloud támogatás.

A blogbejegyzésükben három konkrét újdonságot harangoznak be:

“ömlesztett nézet”, avagy a Google Readerhez hasonló dátum szerint rendezett megoldás
gyorsabban frissülő információk (eddig több perces cache volt, most “valós idejű” frissítést ígérnek)
mozaik nézet cikkekhez, képekhez, fotóblogokhoz

A mozaik nézet biztos látványos lesz, de engem annyira nem dob fel. Az első két dolog, avagy a valós idejű frissülések, illetve az ömlesztett nézet – na ez igen komolyan felpiszkálta a fantáziámat. Illetve lesznek még itt kisebb-nagyobb dolgok, mint például a “read it later” támogatása, és hasonló funkciók. A Netvibes ugye nem csak a feedekről szól, s a Smart Reader sem csak a feedeket, hanem az összes olyan widgetet támogatni fogja, melynek lesznek “frissülései”. Ez az időjárás információktól a Twitteren át a Facebook update-ekig minden magában fog foglalni.

A Tokyo Tyrant a feed tartalmak tárolásának kapcsán áll szolgálatba, ezzel a Netvibes is letette a voksot a NOSQL törekvés mellett, hozzáteszem, hogy emellett minden egyéb információ megmaradt az eddig is jól bevált MySQL-ben. Ami a Tokyo Tyrant adatmodelljével kihívás lehetett megvalósítani, az az egyes feedek tartalmának összefésülése, és többféle csoportosításban (“doboz” nézet, a Smart Readerben “fül” nézet, és az adott felhasználó “mindentbele” nézete a feedjei alapján) megjelenítése, amihez több mint valószínű, hogy egyfajta mapreduce megoldást használtak. Persze ezt normálisan MySQL-lel is lehetetlen nehéz megcsinálni, ha komoly adatmennyiségről van szó, nem véletlen, hogy más adatmodell után néztek.

A Smart Reader egy olyan funkció, mely korábban is szerepelt már a Netvibes tervei között (mikor még ott dolgoztam), de végül az egyik legfőbb indok a halasztás mellett a megfelelő architektúra hiánya volt. Úgy tűnik, hogy a Tokyo Tyrant és valamilyen subscribe rendszer segítségétvel ezt most megtalálták. További kívánságom még egy rendes levelezőkliens lenne, illetve nem tudom, hogy az OpenSocial támogatás végülis hogyan áll – titkos vágyaim ezek lennének az eddig felvillantott megoldások mellé. Persze valószínűleg ezek nem most fognak teljesülni.

A hírek szerint a Wasabi a Pubsubhubbub és RSSCloud megoldásokat is támogatni fogja, Freddy Mini (CEO) prezentálta is a történetet, amiből kiderült, hogy valójában egy belső, ezekhez a megoldásokhoz hasonlító, de saját rendszert építettek ki, mely az instant frissítéseket oldja meg látványosan. A várható élményről itt egy videó:

Az architektúráról pedig itt egy nem túl sokat eláruló részlet:

Az átállás az új verzióra hasonlóképpen fog menni, ahogy korábban: az érdeklődő felhasználók accountja át lesz állítva az új verzióra (visszaállítás nem lehetséges), egy ideig béta időszakban lehet tesztelgetni és visszajelezni, majd pedig mindenkinél megtörténik a váltás.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Google Chrome plugin, ezt így ne

Bártházi András — Wed, 23 Sep 2009 09:22:56 +0000

A Google csavart egyet a böngészőháborún, rúgva egy hatalmasat a Microsoftba, kiadta a Chrome plugint, ami egy Internet Explorer-be beépülő böngésző kiegészítő, s lecseréli a böngésző motorját a Chrome kínálta WebKitre. Sem a kiadás indoka/célja, sem pedig a kezdeményezés nem igazán szimpatikus számomra, össze is szedtem, hogy miért.

A Google Wave megjelenésével indokolják a kiadást. A Google Wave nem fut Internet Explorerben, a Google nem tudta/akarta megcsinálni. Ez egy Google-től szerintem szégyen, ha az IE6-ot esetleg nem is szeretnék támogatni, egy IE8-at előrmutató lenne, s illene.
A Google Wave HTML 5-öt használ, az Internet Explorer ezt nem támogatja. Egyrészt a HTML 5 egy nagyon friss technológia, még csak vázlat formában létezik, egy ilyen friss technológiára építeni egy szolgáltatást meggondolatlanság. Másrészt az HTML 5 egyik lényege, hogy részben visszafele kompatibilis (pl. új szemantikus HTML elemek), egyes részeit még egy Internet Explorer is támogatja és/vagy gond nélkül lekezeli. Az olyan újdonságokra, mint a canvas elem, videó lejátszás, speciális form elemek pedig nincs is szüksége a Google Wave-nek, illetve semelyik böngészőben sem mondhatóak még kiforrott, szuperstabil megoldásnak. Jelzem, hogy pl. a videó lejátszást illetően a böngésző gyártók a mai napig nem tudtak megállapodni a támogatott kodekeket illetően.
Saját szabványt erőszakosan a felhasználóra kényszeríteni (ha nem rakod fel, nem tudod kipróbálni a Wave-t) még akkor sem menő, ha a Google csinálja.
Böngésző plugin telepítésére nem könnyű rávenni egy felhasználót. Egyetlen kivétel a Flash, melyre azt merem mondani hogy lehet építeni, sem a Silverlightnak, sem a Gearsnek, sem bármi másnak nem sikerült még olyan támogatottságot összeszednie, amire egy átlag weboldal kapcsán építhetünk. Ezen kívül pont az Internet Explorer felhasználók azok, akik nem igazán a célcsoportjai ezeknek a plugineknek, mivel vagy nem engedi a céges környezet sem alternatív böngészők telepítését, sem böngésző bővítményekét, vagy baromira nem értenek a dologhoz.
A böngésző pluginek terén a Google eddig nem tudott felmutatni folyamatos támogatást, és kiváló minőséget. A Gears Firefox alatt nálam rengeteget eszik, az új Firefox kiadásoknál pedig mindig várni kell, hogy megjelenjen egy új változat. Új Internet Explorer nem jelenik meg naponta, de gondot okozhat, hogy be kell várnia a felhasználónak majd a Chrome Plugint.
Semelyik plugin nem képes ugyanazt az élményt adni, mint a befogadó böngésző adna egy “natív HTML oldal” kapcsán. Konkrétan a jobb egérgombra nem az IE saját helyzetérzékeny menüje fog megjelenni (gondolom), a Chrome-ban sem az IE szolgáltatásai, sem a feltelepített kedvenc pluginek szolgáltatásai nem lesznek elérhetőek (szótár, helyesírás ellenőrzés, stb.).
A webfejlesztők és a felhasználók is csak minimálisan profitálnak a dologból. Ahelyett, hogy a Google edukálna, és egy böngésző frissítésre, új böngésző telepítésre szólítaná fel a felhasználót, egy plugin telepítésével nem vagyunk sokkal előrébb. Kevés embernek lesz fenn, a felhasználó pedig semmivel nem fog többet tudni arról, hogy vannak igazi alternatívák.

Lehet hogy néhány indok nagyon szubjektív, illetve nem áll szilárd lábakon, de összességében a lépés számomra azt jelenti, hogy a Google erőszakos, s képtelen volt megcsinálni azt, amit egy hétköznapi webfejlesztő is meg tud csinálni: az Internet Explorer támogatását saját termékében.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

A véleményvezér sztori

Bártházi András — Mon, 01 Dec 2008 00:56:30 +0000

Konrád is írt róla, Doransky is, gondoltam elmondom a véleményemet én is, főként az utóbbi bejegyzésre reagálva (Konrádnál már reagáltam, persze félre lett értve, mert a bejegyzés is kicsit vegyes volt).

Először is, Konrád konkrétan a bloggerek kapcsán írt a véleményvezérekről, de nem csak bloggerek körében vannak véleményvezérek. Ez okozott is egy kis kavarodást a válaszokban. Amiket leírt pontokat azokat én is osztom, úgy gondolom hogy nagyon jól összeszedte a teendőket: ha van egy jó véleményvezérünk, akkor milyen módon, eszközökkel tudjuk kihasználni ezt a lehetőséget marketing szempontból. Doransky összemosta a Twitter szolgáltatás véleményvezéreit úgy általában a véleményvezérséggel, és ennek kapcsán bár nem mondott rosszat, de az így ebben a formában csak félrevisz, és nem a lényegről szól.

Nézzük, hogy miből indulunk ki: van egy szolgáltatásunk, és azt szeretnénk hatékonyan népszerűsíteni. Mindenekelőtt egy nagyon-nagyon, ha nem a legfontosabb dolog, hogy egy szolgáltatás beindítását egy használható, minél kevesebb hibát tartalmazó dologra, magára a jól megcsinált szolgáltatásra kell alapozni. Rossz szolgáltatást is lehet persze reklámozni (ahogy nagyon sokan csinálják is), és hát szép nagy becsapódásokat is láthattunk az utóbbi években.

Ha van egy jó szolgáltatásunk, akkor célszerű párbeszédet generálni a felhasználókkal, és a visszajelzéseik alapján gyorsan ki kell javítani az esetleges hibákat, kapcsolatot kell kiépíteni velük hogy minél elégedettebbek legyenek, mert könnyen lehet bármelyikükből helyben véleményvezér, illetve mert mozgósíthatják kapcsolati körüket annak függvényében, mennyire elégedettek. A geek felhasználók amennyiben nem képeznek célcsoportot, maximum a szolgáltatás coolfaktorát fogják meghatározni, ami egy fontos segítség lehet, de nem ettől lesz több felhasználónk.

Hogy milyen is az a jó szolgáltatás, abban egy jól kiválasztott szakember segíteni tud. Aki nem feltétlenül véleményvezér. De ha véleményvezér a szakmájában, az már jelenthet valamit.

Innen jön a lényeg: A véleményvezér tehát egy másik történet, mert nem az a kérdés hogy véleményvezér-e valaki, hanem hogy milyen közegben az. Egy a szolgáltatás célközönségét elérő véleményvezér igenis iszonyat sokat tud segíteni, és igenis lehet rá alapozni. Az adott közegben pedig azért véleményvezér valaki, mert ért ahhoz a közeghez, és ismeri annak működését.

Szeretném azt is hozzátenni, hogy tegyünk különbséget aközött is hogy utálok valamit, és hogy ismerem annak lehetőségeit, mechanizmusait. Nekem legalábbis két véleményem szokott lenni egy szolgáltatásról: az, hogy nekem mennyire tetszik, és az, hogy szerintem mennyire fog működni, ki tud a célközönség lenni, és a célközönségnek mennyire fog tetszeni. Hogy ha nekem nem tetszik, attól még lehet jó szolgáltatás. Hogy ha nekem tetszik mint geeknek, lehet hogy a célcsoportja olyan szűk hogy nem bírja eltartani majd magát. Egy amúgy szinte minden szempontból rossz szolgáltatás is lehet, hogy betalál egy célcsoportot, akik aztán használni fogják, kérdés, hogy elég lesz-e annyi ember. És vannak olyan szolgáltatások is, melyeket a lendület vihet tovább.

Az érdekesebb kérdés, hogy ha szerintem működni fog valami a célcsoportjában, akkor tényleg működik-e, s ha szerintem nem fog működni, akkor tényleg változtatni kell-e rajta? Továbbmegyek, ha fogalmam sincs, hogy működni fog-e valami, össze tudom-e gereblyézni az ehhez szükséges információkat, vagy nem? Abban, hogy mi fog tudni működni, sokszor nem tudom megmondani a tutit, maximum egy jó becslést tudok adni, bár ez elvileg érthető, hiszen nagyon sokmindentől múlhat egy dolog sikere. Abban, hogy ha valami nem fog tudni működni, abban a tapasztalataim szerint elég jó vagyok, persze kérdés hogy azért-e mert életképes szolgáltatásból kevés volt és szidok mindent, vagy pedig azért, mert valóban tudok is valamit. Ezt az olvasóra bízom, nekem megvan erről a véleményem, viszont most nem rólam beszélünk.

Térjünk is vissza a beszédtémánkhoz. A szakember tehát arra jó, hogy segít kialakítani a szolgáltatást. A véleményvezér pedig arra, hogy a közegében tudja reklámozni azt, és a tapasztalataira építve az adott szolgáltatástípusról tud mondani nekünk dolgokat. Ha ösztönösen lesz véleményvezér, akkor kevésbé fog tudni szaktanácsokat adni, ha tudatosan, akkor kvázi szakemberként tekinthetünk rá.

Avagy a Twitteren tobzódó felhasználók szuperül használhatóak arra, hogy maximum 200 főnek vegyes területekről (lásd mennyi követőjük van, és kik a követőik) reklámozzák a szolgáltatásod, de ez nyilván általában véve semmire sem jó ha a felhasználótoborzás a célunk. A Twitteren nem azért lesz véleményvezér valaki, mert jó szakember, hanem mert a Twitteren kialakult mechanizmusok szerint jó a beszélőkéje. Ettől majdnem teljesen függetlenül azonban a Twitteres véleményvezérek egy része szakmájában is jó, ne adj isten véleményvezér (a szakmai közönség előtt), vagy lehet hogy “csak” egyéb csatornáin több embert el tud érni a célközönségünből, tehát azt sem jelenthetjük ki általában és örökérvényűen, hogy ha valakit megnyerünk, akkor segítségével nem tudunk eljutni olyan véleményvezérhez, aki majd aztán hatékonyan bereklámozzák a szolgáltatásunkat.

A bloggerekkel ugyanez a helyzet, csak több közegről beszélünk. Van olyan blogger aki a geekeket tudja hatékonyan elérni, van olyan aki a marketinges szakmát, van olyan amelyik a webfejlesztőit, van olyan, amely a könyvtárosokat, van olyan, mely a félgeek háziasszonyokat, van olyan, aki a hőbörgő tömegeket, van olyan, aki a sorozatfüggőket, van olyan, aki… És a dolog akkor kezd el izgi lenni, amikor egy blogger előfordul egy fórumban, a twitteren vagy egy ötezer fős céget vezet, mert a szálak részben összekuszálódtak, és emiatt is nehéz lesz kijelenteni általánosságokat.

Sokfajta véleményvezér van, mert végtelen a közegek száma: Pistát, a sarki kocsma véleményvezérét nem fogom megkérni arra hogy reklámozza elit éttermemet, ellenben a sarki kocsma kocsmárosaként arra megkérhetem, hogy a macifröccs koktélomat kóstolja meg, és mondja el a többieknek hogy finom-e. Hogy ne ezzel az igen frappáns mondattal zárjam le a dolgot, merengjünk el azon is hogy mi van a jellemzően 0% esélyű helyzetben, hogy ha Pistánk egy fura ember, és amellett hogy kocsmázni jár a haverokkal és a kocsma legnépszerűbb embere, “titokban” van neki egy jól menő elit éttermekkel foglalkozó blogja is. Ennek a nem túl egyszerű képletnek a megértését hiányolom a hazai PR szakmából, pedig vannak érdekes és jó lehetőségek.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

iGlue.hu: egy magyar startup

Bártházi András — Tue, 29 Jul 2008 12:30:29 +0000

Az iGlue-val üzleti kapcsolatban is állok, de nem ezért gondolom hogy egy ígéretes magyar vállalkozásról van szó (hanem éppen fordítva). Először arról, hogy mi is ez a projekt, majd hogy miért gondolom ígéretes lehetőségnek.

Az iGlue a szemantikus webet próbálja meg a gyakorlatba átültetni felépítve egy adatbázist a publikusan elérhető információk segítségével (pl. Wikipédia), és ezt (majd) különböző módokon elérhetővé tenni. Az egyik ilyen interfész (az “IceCube”) egy olyan weblapokba, blogokba beépíthető megoldás lesz, mely az adott oldal szövegét “annotálja”, vagyis megkeresi benne azokat a szavakat, kifejezéseket (főként tulajdonnevek), melyekről az iGlue adatbázisában elérhető információ, majd ezt egy ügyes dives popupban helyben megjeleníti. A már elérhető demóban (Firefox vagy Safari alatt kipróbálható) egy New York Times cikken keresztül lehet megnézni ennek a működését. A cikkben szereplő Kennedy névre kattintva például különböző eseményeket, helyszíneket, fotókat, videókat nézhetünk meg, de Dallasról mint helyszínről, vagy a cikk szerzőjéről is tudhatunk meg információkat. Ezek össze-vissza linkelve vannak, így az információk között elkalandozhatunk a minket érdeklő irányokba.

A szolgáltatás azonban nem csak erről fog szólni, wikipédia szerűen, de rendezett (és nem szabadszavas) módon a honlapján a felhasználók szerkeszthetik, bővíthetik majd a tartalmakat, és be van tervezve egy API is mind az információk kinyerésére, mind pedig információk hozzáadására.

Az iGlue mögött egy jó ötlet és egy befektető is van, és talán nem árulok el nagy titkot ha elmondom, több cég már most komolyan érdeklődik a technológia iránt. Ez már önmagában reményre ad okot, ha sikerül pár nagyobb tartalomszolgáltatóval megállapodni a kiegészítő információk megjelenítéséről, az hosszútávra megalapozhatja a cég működését. Én azt látom, hogy egy jó csapattal (álláslehetőség!) vágott neki a cég az internet meghódításának, és ha jól csinálják, akkor egy nemzetközileg is ismert és elismert szolgáltatás lehet a dologból. A Netvibes munkájába nem sokkal azután kapcsolódtam be, mint ahogy most az iGlue áll, és azt látom, hogy induló startupként talán az iGlue-nak még jobbak is az esélyei hosszútávon. Persze ezt majd az idő dönti el.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

A Yahoo! megnyitja a keresőmotorját

Bártházi András — Thu, 10 Jul 2008 11:22:43 +0000

A Yahoo! tovább lép a keresők versenyében (jók a lépései), most azzal, hogy gyakorlatilag bárki számára lehetővé teszi, hogy keresőt építsen a Yahoo! Search adatbázisára. A SearchMonkey-t bemutató bejegyzésemben írtam le egy mondatot, miszerint “Ami igazán Google gyilkos lenne, ha a Yahoo engedné a találati lista manipulációját is – mivel ez a Google szent tehene.” – ez jelzi talán azt, hogy milyen fontosnak gondolom ezt a lépést (is).

A címben talán nincs is eléggé kihangsúlyozva, hogy mi az, amit tett most a Yahoo!: nem csak egy API-t adott a keresőmotorjához, mint amilyen a Google keresőmotorjához is van, hanem egyrészt nincs semmilyen módon darabra limitálva a használat(!), másrészt pedig azt csinálunk a találati eredményekkel, amit akarunk: elvehetünk, hozzáadhatunk, módosíthatunk, stb. A program rövidítése BOSS, avagy Build your Own Search Engine – már ezzel is konkurens keresők építésére szólít fel a cég. Egyetlen limit van, miszerint a jövőben kötelező lesz (lehet) Yahoo reklámok kihelyezése a találati listák mellé, de gyakorlatilag ezzel is részben ad a Yahoo!, mint megköt.

Azon már korábban is fanyalogtam, hogy a Yahoo! találati listája nem az igazi magyar keresésekre, de itt tán pont ez a lényeg is, miszerint ha nem tetszik, át is rendezhetjük. A Yahoo! azt nyerheti ezze a lépéssel, hogy a motorja szélesebb körben használt lesz, és persze a kereső iparágnak is egy elég hasznos lépésről van szó – nagyobb lehet a verseny, felkavarhatja az állóvizet a lépés, és nem kevésbé kapott egy eszközt is a piac. Egy olyat, amit a Google nem fog odaadni.

A Yahoo! mostani lépései engem a Google pár évvel ezelőtti helyzetére és szolgáltatás bevezetésére emlékeztetnek. Akkor minden hétre jutott két Google hír, aminek az egyike jellemzően valamilyen szolgáltatás bejelentése volt. Ha ezt folytatni tudja a Yahoo!, és valahogy megoldják hogy a Microsoft ne vásárolja fel őket (hiszen például ezt a mostani lépést sem tudnám egyszerűen elképzelni a Microsofttól), akkor növekedhet a piacuk, és ez jót tehet a cégnek.

Ami a BOSS konkrétumait illeti, egy XML alapú API-ról van szó, melyhez regisztrálnunk kell magunkat. Jelenleg a web, a kép és a hír keresők érhetőek el, illetve a “helyesírás ellenőrző”, ami keresőkifejezéseket tud javasolni (elgépelések esetén). A találati eredmények információgazdagságát illetően mondjuk úgy, hogy nem vagyok elragadtatva – kb. csak a cím, kivonat, url és dátum az, amit kapunk. Érdekes lenne, ha mindazokat az infókat is átadná a Yahoo!, amit a SearchMonkey-hoz használ! Meglátjuk hogy a jövőben kapunk-e majd valami ilyesmit, de a jelenlegi megoldás is jópár mashup lehetőségét kínálja.

A hírről közben Endre is írt: Yahoo: építs saját keresőt! címmel, és persze a nagy blogok is beszámoltak róla: RWW, GigaOM, TechCrunch, ProgrammableWeb.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Yahoo! – fel vagy le?

Bártházi András — Mon, 07 Jul 2008 19:18:23 +0000

A Yahoo! elég durva pofont kapott a Microsofttól, és most éppen csendesen szenved. Több vezető, a céget meghatározó személyiség is távozott a cégtől, kérdés, hogy túl fogja-e tudni élni, vagy rövidesen összeomlik? Bár én drukkolnék a cégnek, de ma már az összeomlás tűnik a legvalószínűbb megoldásnak. Ami fura módon még jót is tehet a piacnak.

Részemről tanácstalan vagyok a helyzetet illetően. A Microsoft ajánlattétele után úgy gondoltam, hogy a Yahoo! emelt fővel jött ki a csatából, és ami azt illeti, ezt a tőzsde is alátámasztotta, a Microsoft visszalépése után a tőzsde egy nagy esés után folyamatos emelkedést mutatott. A helyzet azonban nem rendeződött, egyrészt a részvényesek (konkrétan Carl Icahn) mint az várható volt, beszóltak, másrészt pedig a cégtől egyre-másra kezdtek el nagy nevek távozni. Ez utóbbi egyébként nem feltétlenül a Microsoft ajánlattétele, és a kialakult helyzet miatt következett be, szerintem inkább amiatt mert a Yahoo! vezetésében már jóideje morcos hangulat uralkodhatott (vagy pedig előre látták, hogy ez túl nagy pofon volt a cégnek?). Most ott tartunk, hogy egyre hangosabbak a pletykák, hogy a cégvezető Jerry Yangnak, a korábbi tárgyalások vezetőjének, a cég első emberének (és alapítójának) távozása után a Microsoft újra tárgyalásokba kezdene. Nagyon kicsi az esély, hogy ne így lenne majd (bár egy Time Warner – Yahoo! dealről is szó van).

Amit igazából még mindig nem értek, hogy a Microsoft miért lépte meg ezt a lépést, és gyakorlatilag miért verte szét a Yahoo!-t? Valóban komolyan gondolta a cég felvásárlását, és beolvasztását? Nem tudom elhinni, egyszerűen inkompatibilis a két cég filozófiája. A piac megszerzése volt a cél? Lehet, de inkább a Google malmára hajtja ezzel is a vizet.

Mindenesetre most az látszik, hogy a Yahoo!-t esetlegesen valóban felvásárló Microsoft egy üres lufit fog kapni, a nagy nevek, de még a viszonylag “szürke”, jó programozók is gyorsan elhúznak majd a cégtől. Scoble szerint ezzel nem kicsit feldobva a függetlenek táborát, és új lendületet adva a “webkettes” piacnak. A jó sztorihoz illően ketyeg az óra: a jelenlegi vezetésnek 1 hónapja van hogy csináljon valamit, különben az augusztus elsejei Yahoo! közgyűlésen Icahn nyerni fog.

Ami engem igazából érdekel, hogy mi lesz a Yahoo! eredményeivel? Számos innovatív dolgot tettek le az asztalra, ezek vajon elsorvadnak, vagy be fog tudni valaki állni mögéjük? Én abban reménykedem, hogy a távozó yahoosok közül páran felkarolják majd ezeket a törekvéseket, és tovább tudják majd vinni ezt az irányt, mert kár lenne veszni hagyni.

Feed enhanced by Better Feed from Ozh

Közösségi design patternek

Bártházi András — Tue, 24 Jun 2008 21:19:03 +0000

Míg a szoftver fejlesztők körében ismert módszernek számít a design patternek alkalmazása (mondjuk úgy, hogy bevállt módszerek mintaként való leírása és alkalmazása), furamód kevés szó esik hasonló megoldásokról olyan egyéb területeken, mint például a marketing vagy a közösségek kialakítása. Az éppen kihalófélben levő Yahoo! lendülete még tart, és nemrégiben tették közzé a közösségi oldalak, szolgáltatások során használható elismertséggel, hírnévvel kapcsolatos tervezési mintáikat.

A Yahoo! eddig is egy elég jól használható, főként designnal, felhasználói felületekkel kapcsolatos design pattern gyűjteményt szedett össze, ehhez adta hozzá most a hírnévvel kapcsolatos praktikákat.

Egy igazi design pattern problémák megoldásáról szól. A hírnévvel kapcsolatos sémák egy felhasználó közösségben való részvételét, és az ennek kapcsán használatos elismertséget, hírnevet hozó megoldásokat foglalja össze, s teszi láthatóvá, hogy önmagában véve egyik módszer sem az igazi, egy egyensúly megtalálása jelentheti azt, hogy az oldalunk igazán jól tud működni.

A különböző patternek a felhasználó nevesített, számozott, kategorizált, pontozott elismertségi szintjeit, gyűjthető “plecsniket”, a rendszerben vezető top felhasználók kiemelését, az elfoglalt hely megjelenítését mutatják be mint lehetőségeket. Ha egy közösségi oldalt készítünk, és szeretnénk hogy az jól működjön, célszerű ezekről a mintákról elgondolkodni, és lehetőség szerint mértékkel, de bevetni ezeket a közösség kialakítása során – persze figyeljünk oda arra is, hogy el elhibázott rendszer lehet oldalunk totális megbuktatója is ahelyett, hogy segítené bármiben is a fejlődését (lásd például a Plurk karma rendszere, mely bár motivája a részvételt, rengeteg felesleges üzenetet termel, a tartalom pedig felhígul sok felhasználó számára nem elfogadható módon).

A végére pedig egy interjút hagytam a Bryce Glass-szal, aki a Yahoo! interakció tervezője: Social Design Patterns for Reputation Systems: An Interview with Yahoo’s Bryce Glass (Part I).

Feed enhanced by Better Feed from Ozh