'webkettő' kategória archívuma.

Itt a Firefox 3, és ahogy az várható volt, rekordot is döntött a letöltések számával. Jópáran örvendeznek, jópáran szidják, jellemzően csípőből mind a két megközelítésből. Nekem vegyesek az érzelmeim, de a végeredmény az, hogy nagyon jó a Firefox 3.

Ami a memóriahasználatot illeti, a Firefox 3-mat alaposan rendbeszedték. Míg a Firefox 2-vel (extrém felhasználó vagyok, 100 füllel) szinte használhatatlan lett a gépem a memóriafogyasztás miatt (2 GB), addig az új verzió egész kellemesen használhatóvá tette a böngészést. Az újdonságokat illetően nekem bejön a bazinagy visszafele gomb (kikapcsolható: eszköztáron jobb egérgomb, testreszabás, kis ikonok checkbox beikszelése), mind a MacOSX-es, mind a Windowsos téma, a wunderbar (akarom mondani awesomebar – szintén kikapcsolható: OldBar kiterjesztés és bütykölés), és az egyebek, amikről mindjárt írok. A címsorban látható faviconra kattintva bejövő oldal információ látványos, de szerintem nem változtat semmit.

Ami a kiterjesztéseket illeti, az utolsó hetekben is sokat javult a helyzet. Ennek ellenére vannak memóriazabáló, és nem igazán jó állapotúak, tehát mindenképpen csak mértékkel pakoljunk fel, ezekből, megnézve hogy mennyit tesznek hozzá a memóriahasználathoz. Ez volt a helyzet a Firefox 2 megjelenésekor is, ezt illetően sajnos nem változott a szituáció. A memóriahasználatot illetően a nem túl jó kiterjesztések körébe tartozik a Firebug béta változata (bár talán már egészen használható), a Google Gears, Greasemonkey, Stylish kiterjesztésekkel nem volt gondom.

Elsőre nem tűnik fel, de a címsor egyik újdonsága a csillagozás lehetősége. Ezzel gyorsan, egy kattintással tudunk könyvjelzőzni oldalakat, második kattintásra pedig címkéket rendelhetünk hozzá, megváltoztathatjuk a leírást, illetve a könyvjelző könyvtárat, ahova kerül. Az új címsorba ezután beírva a címkéket, elő fog jönni a könyvjelző. Ezt megspékelhetjük még a Delicious kiterjesztéssel is (Firefox 2-vel használtam, most még nem próbáltam).

A letöltések ablaka végre úgy működik, ahogy kell. Apró, de hasznos újdonság, hogy megnyitható az az oldal, ahonnan letöltöttük az adott fájlt, és hosszas fejlesztések után valóban leállítható és újra elindítható egy letöltés is. A kereshetőség hab a tortán, valószínűleg én sohasem fogom használni.

Az új címsorban, ha nem tetszik valami ajánlott tartalom, illetve egy weblapon, ha egy input mezőnél a megjegyzett értékek (auto complete) nem tetszenek, akkor delete (Mac-en shift+delete) gombbal ki lehet ezeket törölni. Input mezőknél szerintem már Firefox alatt is működött a dolog, bár nem volt túl ismert.

A magyar helyesírásellenőrzés (azt hiszem egyelőre csak akkor érhető el, ha a magyar Firefoxot töltöttük le) nálam nagyon szépen működik. Ha nem csak a textarea-knál, hanem input mezőkben is engedélyezni szeretnénk, akkor arra is lehetőségünk van az about:config oldal meglátogatásával, majd a layout.spellcheckDefault értékének 2-re állításával.

Érdekes újdonság, hogy több részt is kijelölhetünk egy oldalon. Ehhez Mac alatt a Command (Mac) gombot kell lenyomva tartanunk, Windows alatt pedig a Ctrl-t. Így a vágólapra másolhatunk egy kivonatolt szöveget könnyedén.

Van még az új viselkedésű Zoom (Nézet -> Nagyítás), mely a szöveget, képet és egyéb tulajdonságokat arányosan képet kinagyítani (nem hoz lázba), az egyes protkollokhoz rendelhető link (pl. könnyen beállíthatjuk a levelezés GMail által történő lekezelését), és a különböző biztonsági figyelmeztetések, melyekkel találkozhatunk. Tetszik, hogy jelszó mentés lehetőségekor nem dialógus ablakot nyit, hanem az oldal tetején levő felső sávban figyelmeztet a böngésző.

Nagyjából a végére értem a bemutatómnak, szívesen veszek az egyéb ötleteket, tapasztalatokat. További tippek a LifeHackeren (is) olvashatóak.

Miután jópáran megírták már a véleményüket a Plurkről, én is beállnék a sorba, talán tudok majd pár dologban újat, mást mondani. A címmel ellentétben már le se írom, hogy mi ez, inkább csak azt, hogy mi is van a dolog mögött, és felépítéséből adódóan miért működik úgy, ahogy. És a Twitter? Folyamatosan ássa a saját sírját.

A legtöbben a Plurköt a Twitterhez hasonlítják, és nem véletlenül, azonos a kategória: úgynevezett mikroblogolás. Kategórián belül azonban rengeteg különbség van: “forradalmi” interfész, fórumos/chates szerkezet, API hiánya, karma rendszer, beágyazható képek, videók. És ezek a kisebb-nagyobb változtatások teljesen átírták a játékszabályokat is.

Interfész

Az interfész szép színes, magával ragadó, a forradalmi jelzőt pedig a vízszintes timeline-ra értettem az előbb. Nem azért, mert hatalmas újdonság lenne, hanem azért, mert ilyen megoldást weben még nem láttunk sohasem – ráadásul ami a technikát illeti jól is működik. Az áttekinthetőséggel azért vannak gondok: nehéz visszanézni ki mit írt, sokat kell görgetni, mikor ez az információ sokkal kisebb helyen is elférne egy “hagyományos”, Twitter szerű nézetben. Amennyit azonban ront az áttekinthetőségen ez a nézet, majdnem annyit javít is, ez a kettősség okozza azt, hogy sokan nem tudunk mit kezdeni a felülettel.

Vegyük észre azt is, hogy míg a Twitter megmaradt a JavaScript nélkül nagyrészt működő felületnél, addig a Plurk egy webalkalmazás. Ez a háttérben jobban optimalizálható architektúrát is jelent, bár valószínűleg nem ezzel az előnnyel fogják lenyomni a Twittert. Mindenesetre ennek a felépítésnek köszönhetően a felület jóval dinamikusabb, érdekesebb lett.

Fórumos/chates szerkezet

Míg a Twitter egy lapos, egymás után időben következő üzenetekből összeálló üzenetfolyam, addig a Plurk lehetővé teszi egy adott üzenetre “helyben” történő, egyértelmű válaszadást, elkülönítve ezzel a többi üzenettől a válaszokat. Ez is a dinamikusságot javítja – és rontja az áttekinthetőséget, ugyanis ezek a válaszok sok klikk után tekinthetőek csak meg. Ez a lehetőség azt is elősegíti, hogy kevésbé érdekes válaszok is szülessenek – míg a Twitternél a közösség nyomása miatt visszafogja magát az ember, és egy “Jó reggelt!” üzenetet nem reagál le mindenki (káosz lenne), addig a Plurknél ezt büntetlenül meg lehet tenni – így rengeteg “felesleges” üzenet generálódik (azért nem véletlen az idézőjel).

API hiánya

Míg a Twitter elterjedésének kezdeteitől rendelkezett API-val, a Plurk esetén tudatosan/nem tudatosan, de ez még nem áll fenn. Így valószínűleg sokkal nagyobb arányban szokják meg a webes felületét, és ragadnak oda, jobb lesz az API/webes felület használati arány. Az üzenetek szerkezetének viszonylagos bonyolultsága, és a webes felület timeline-os nézete miatt ráadásul bonyolultabb lesz a mashupok készítése is. Az API lehet a Plurk egyik kitörési pontja, ami majd dobhat egy nagyot a Twitter elleni harcban – és ez be van ígérve.

Karma rendszer

Az ember hiú, így a karma rendszerrel, és az egyes szintekkel jövő kockacukrokkal motiváltak a felhasználók a fejes ugrásra, ez az egyik kialakítója az addikciónak. A karmázás egyébként ügyes összetevő, és azt kell mondjam, hogy tényleg jól sikerült, nem tűnik erőltetettnek. Animált banános gif smiley, 2008? És mégis hogy rákattantak a felhasználók.

Beágyazható képek, videók

Az egyik dolog, amit a Twitter igazán megléphetett volna, valamiért mégsem tette, a beágyazható képek, videók lehetősége. Sokkal kényelmesebb helyben megnézni egy belinkelt videót, mint a videó eredeti oldalán, ráadásul a felhasználó helyben, tovább marad az oldalon. Terheltség szempontjából pedig közel nulla a hatása, hiszen az egész leprogamozható kliens oldali JavaScripttel is akár.

A Twitter még kitart, de…

A Plurk a fenti tulajdonságaival jóval több időt von el a felhasználóktól, mint a Twitter, azzal, hogy színesebb, karmás, dinamikusabb, a fiatalok – akiknek jóval több idejük van a “munkásosztálynál” – sokkal inkább rákattantak, mint az “idősebb” felhasználók. Érdekes látni, hogy míg egyeseket a Twitter nem fogott meg, a Plurk meg tudott.

Jelen felállásban a Plurk nem fogja tudni megfogni a Twitter felhasználók nagy részét, de ezen még változtathatnak, ha akarnak. Egyik eleme a változtatásnak ahogy az előbb is emlegettem, az API lehet. Egy egyszerűbb felület leprogramozásával, jobb követhetőséggel, kliens oldali programokkal meg lehet oldani egy részét annak, hogy rengeteg időt elvon az oldal. Egy másik durranás egy felhasználói felület újdonság lehet, amiről közelebbit nem tudok hirtelen mondani, de érzem, hogy egy apróság hiányzik a jobb használhatósághoz (lásd mikor iWiW bevezette az e-mail értesítőket). Ha ezt sikerül megtalálniuk a fejlesztőknek, akkor nagyot szakíthatnak.

Mit adott nekünk a Plurk

A Plurk különböző megoldásaiból nagyon sokat tanulhatunk. A timeline kapcsán megmutatták, hogy egy jól használható felület, egy SVN kommitokat tartalmazó idővonalat, vagy más eseményeket, híreket simán el tudok képzelni egy ilyen megjelenítésben. Valószínűleg több alkalmazás kapcsán találkozunk ezzel az UI megoldással. Ez a helyzet a felület további részeire is, néhány dolgot nagyon ügyesen megoldottak, míg amit nem, azt is folyamatosan csiszolgatják.

A biznisz

A Twitter egyik nagy előnye, hogy az automatizált információszórás nagyon kiválóan megoldható vele. Blogok, “celebek” twitteren teszik közzé friss információikat, legyen az egy friss blogbejegyzés, egy fontos esemény, vagy valamilyen fejlesztés, vélemény, gondolat. Ezt a lehetőséget a Plurkben egyelőre nem érzem, mert túl nagy egy üzenet elveszésének az esélye, bár persze az API hiánya is visszafogja ezt egyelőre. Ha pörögni fog az oldal, akkor várhatóan az üzleti alkalmazást is meg lehet majd találni rajta – ez egy nyitott kérdés még mindenesetre.

Vége-e a Twitternek?

A Twittert a jelen felállás szerint ha legyőzi valami, akkor az a totálisan dilettáns cégvezetőség lesz, nem pedig bármelyik konkurencia. Ha a Twitter a mai Apple WWDC közvetítést nem bírja ki, az várhatóan egy jelentős pofon lesz számára, és tényleg beindíthatja a lejtmenetet, főként hogy sokadszorra bejelentették, hogy most aztán bírni fogják. A Twitternek nem ártana a stabilizáció mellett valamit innoválnia is, az “unalom” is fontos szempont lehet a váltásban, már nagyon régóta semmi lényegi újdonság nincsen a felületében, működésében.

Jövő

A Plurk érdekesen robbant be az életünkbe, az A-csapatot dícséret illeti, jó alkalmazást raktak össze. Hogy mi lesz a jövő, azt pedig pár hét múlva meglátjuk, mindenesetre úgy érzem, hogy a Plurkben több van annál, mint hogy most van egy kis hype, aztán majd lenyugszunk. Addig is tessék követni Twitteren és Plurkön is!

A Netvibes egyre sikeresebb külföldön, és magyar blogokon is elég sokat hallani róla, a hazai piacon is szép arányt ért el a konkurens Google-lel szemben. A hazai mainstreambe persze nehéz betörni, ennek kapcsán gondoltam ki, hogy lehetne indítani egy szigorúan felhasználóknak szóló blogot, ahol az alapoktól a bonyolultabb lehetőségekig bemutatásra kerül a Netvibes, tartalmi és egyéb tippekkel megfűszerezve. Ha van erre érdeklődés, és találok 2-3 jelentkezőt aki szívesen besegítene, akkor be is indítanám ezt a blogot. Tehát jelentkezőket várok!

Magyarországon elég kevesen használnak “webkettes” szolgáltatásokat, és hát a hazai szolgáltatók sincsenek a topon amikor a widget fejlesztésről van szó (érthetően, hiszen miért fejlesztenének olyan platformra, amit kevesen használnak), de ez szerintem lassan de biztosan változni fog, ha más módon nem, hát a fiatal generáció felnövésével. Ennek ellenére szerintem érdemes lehet egy olyan blog, mely a már mostani felhasználóknak is segítséget és tippeket nyújt (mennyi apróság van, ami nem ismert, de kényelmesebbé teszi a használatot!), és segít az új felhasználóknak is az ismerkedésben, a hasonló szolgáltatásokkal történő összehasonlításban.

Egy ilyen – szigorúan nem hivatalos – blogot jómagam valószínűleg nem tudok elvinni egyedül időhiány okán (pedig bőven lenne miről írni!) – olyan a Netvibes iránt érdeklődőket keresek, akik eddigi tapasztalataikat megosztanák, vagy egy jövőbeni ismerkedés során leblogolnák azokat.

Nem kell sokat bizonygatnom azt a kijelentést, hogy a Google uralkodik a keresőpiacon, s bár elég jól teljesíti a feladatát, mégis folyamatosan jelentkeznek a versenytársak, nem beszélve a nagy ellenfelekről, mint a Yahoo! és a Microsoft. Nem mindenben jó azonban a Google, és bár folyamatosan vezet be újdonságokat, lehet rajta fogást találni.

A Yahoo! SearchMonkey kapcsán kipróbáltam a Yahoo! keresőjét, a Microsoftét pedig mindig kipróbálom amikor bejelenti Bill Gates, hogy na majd most nyomjuk le a Google-t, a az az igazság, hogy nem túl rózsás a helyzete egyik konkurenciának sem. Az innováció nem rossz (sem a találati lista gazdagabbá tétele, sem pedig az, hogy fizetünk a felhasználóknak), de egyrészt az alapfunkcióval van lemaradva a Yahoo! és a Microsoft, másrészt pedig ezeket a dolgokat a Google is meg fogja tudni valósítani, ha akarja – saját pályán nehéz lesz legyőzni. Vannak olyan piacok, ahol a Google gyengébb, de ezek egyelőre valószínűleg nem rengetik meg a pozícióját. És vannak olyan részterületei is a keresésnek, ahol szintén gyenge eredményeket ad, ilyen például a magyar blogkeresés, de meglepő módon a videók keresését is jobban valósítja meg a YouTube, mint a jobbnak gondolt Google keresőmotor (azaz saját maga ellen is tud veszteni).

Ahogy Balázs is írja, a Google-lel ott kezd baj lenni, hogy elég jól kezdik kiismerni a SEO cégek ahhoz, hogy úgy tudják manipulálni a találati listáját, hogy egyes területeken az kezd használhatatlan lenni. Mivel ezek a területek egyelőre jól elkülöníthetőek, a megoldás egy részét a speciális keresők adhatják, melyek az adott területre optimalizált találatai behúzhatóak lehetnek ilyenkor. Fura, de hasonlót tesz a Google akkor is amikor a Wikipédia oldalait hozza be elsőnek akkor, amikor lexikonszerű információkat keresünk. Persze halad is ebben az irányban a Google.

A bejegyzés apropóját egyébként az adja, hogy készülnek az új vertikális keresők a Minerhez, avagy a blogok, csiripek és videók mellett hamarosan jönnek egyéb keresések is – s azon filózom, hogy mely irányba lehetne haladni úgy, hogy az közérdeklődésre tartson számot. A blogkeresés gasztro mellékszála és a videókeresés komoly sikerek lettek, kérdés hogy lehet-e találni olyan piacot, melyen egyéb keresőktől további látogatókat tud magához vonzani a Miner, vagy meg lehet-e egy olyan keresőt teremteni, mely legalább részben Google konkurens tud lenni – nagyobb arányban a jelenlegi szerény blogkeresési piachoz képest. Ötletek vannak, s jönnek hamarosan – de kiváncsi lennék rá, hogy mire van igény, és nem feltétlenül csak Magyarországon.

Te milyen területen javítanád a Google keresőjét, milyen magyar/nem magyar kereső iránt érdeklődnél?

Update: Tim O’Reilly hozzászólása ehhez a blogbejegyzéshez: